al-Kaida;Oszama bin Laden;dróntámadások;

Oszama bin Laden halálhíre 2011 májusában bejárta a világot FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MAJID SAEEDI

- Bin Laden drónoktól félt

Az amerikai hírszerzés több mint száz levelet és dokumentumot tett közzé, amelyeket a 2011 májusában megölt al-Kaida-vezér, Oszama bin Laden abbottabadi házában találtak. A kormányzatot bírói végzés kötelezte az iratok nyilvánosságra hozatalára. A CIA szóvivője tagadta, hogy bin Laden iratait azért tennék közzé, hogy cáfolják a veterán oknyomozó újságíró, Seymour Hersh múlt heti állításait a terroristavezér rejtőzködéséről és haláláról.

Noha Hersh azt írta, hogy halála előtt Oszama bin Laden már régen nem volt operatív főnöke az al-Kaidának, levelezéséből kiderült, hogy rendszeresen tartotta a kapcsolatot alvezéreivel, s világszerte számos szélsőséges iszlamista csoport vezetőivel is üzeneteket váltott, igaz, a levelek csökkenő befolyásáról is árulkodnak.

Mint írásaiból kiderült, hogy terroristavezér nem tett le arról, hogy újabb támadásokat intézzen az Egyesült Államok ellen, odahaza és a különféle hadszíntereken. „A támadás az egyetlen módja annak, hogy befolyásoljuk az amerikai külpolitikát” – írta a többi között. A terroristavezér üzeneteiben az al-Kaida stratégiai irányvonaláról is kifejtette a véleményét.

Arra buzdította a terrorszervezet tagjait, hogy tegyék félre az egymás közötti rivalizálást és a nagy közös célra összpontosítsanak. Helyettesével, Ajman al-Zavahirivel levelezve élesen bírálták az iraki al-Kaida-vezetést. A jemeni tagszervezetet bin Laden felszólította, hogy egyezzen ki a kormánnyal és az amerikaiak elleni fellépésre koncentráljon.

Leveleiben gyakran fejtegette, hogy a közvéleményt az Egyesült Államok ellen kell fordítani, s mielőbb elérni, hogy visszavonják az amerikai erőket Irakból és Afganisztánból. Az amerikaiak külföldi gazdasági érdekeltségeit is célpontnak tekintette.

A nyilvánosság elé tárt dokumentumokból kiderült, hogy bin Ladent a biztonsági kérdések aggasztották leginkább. Leveleiben arra utasította az al-Kaida parancsnokokat, hogy kerüljék az internetes kommunikációt, legfeljebb hétköznapi tartalmú üzeneteket küldjenek a neten. A fontos dolgok közlésére azonban személyes küldötteket, postásokat kell igénybe venni.

A bin Laden-sztori hivatalos verziója szerint éppen egy ilyen „postás” volt az, akinek révén felfedezték a terroristavezér pakisztáni rejtekhelyét. Oszama arra is intette az aktivistákat, hogy ne gyülekezzenek nagy csoportokban, különösen tartott a dróntámadásoktól, célzott rakétatámadásoktól. Azt tanácsolta a mudzsaheddin harcosoknak, hogy semmisítsék meg mobiltelefonjuk sim-kártyáját, s szereljék fel magukat különféle betegségekre szóló receptekkel, hogy ne tűnjön fel, ha gyakran járnak orvoshoz.

Bin Laden az irániakban sem bízott, tartott attól, hogy a felesége ruhájába poloskát szerelnek, s úgy próbálják lehallgatni, ezért amikor négy felesége közül az egyik, Um Hamza 2010-ben Iránból Pakisztánba utazott, kiadta a parancsot, hogy a felesége minden holmiját, könyvét, ruháját hagyja hátra.

Az amerikai Nemzeti Hírszerzési Ügynökség igazgatójának irodája bin Laden olvasmányainak listáját is közzétette: iszlám gondolkodók munkáinak tanulmányozása mellett angol nyelvű műveket is olvasott, számos könyvet szereztetett be magának a 2001. szeptember 11-i terrortámadásról, főként az összeesküvés-elméleteket kedvelte. Még nyilvános amerikai kongresszusi jelentéseket is tanulmányozott a Washington Postban publikált lista szerint.

Mintegy negyven angol nyelvű mű volt a polcán, köztük a neves amerikai újságíró, Bob Woodward „Obama háborúi” című kötete, s a nyelvész Noam Chomsky „Hegemónia vagy túlélés: Amerika világuralomra tör” című műve. Az abbottabadi házból négy éve elhozott anyagban videójátékok, s még pornófelvételek is szerepeltek, ezeket nem hozzák nyilvánosságra.

Az írásos anyag közzététele lassan halad, mivel nagy mennyiségű arab nyelvű dokumentumot kellett átvizsgálni, s nemzetbiztonsági szempontból ellenőrizni, magyarázták washingtoni illetékesek.

Nem csak a nulla kulcsos sávot kifogásolja az Európai Bizottság (EB) a reklámadóval kapcsolatban, de az adóalappal is gondja van.