korrupció;felmérés;vállalati szféra;

Illusztráció/Thinkstock

- Újabb lesújtó felmérés a magyarországi korrupcióról

A környező országokhoz képest is magas Magyarországon a gazdasági szereplők körében azoknak az aránya, akik úgy érzik, széleskörű a korrupció az országban - derült ki az EY könyvvizsgáló és tanácsadó cég megrendelésére készített felmérésből. Az eredményeket szerdán Budapesten ismertette Biró Ferenc, az EY visszaélésekkel kapcsolatos kockázatkezeléssel foglalkozó partnere.

Az egész világra kiterjedő, összesen 3800 ember megkérdezésével kétévente elvégzett kutatás keretében Magyarországon száz interjút készítettek. A megkérdezettek fele 5 ezernél több embert foglalkoztató cég dolgozója volt, nagyjából tíz százalékuk felsővezető. Kiderült: Magyarországon a megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy széleskörűnek tartja a korrupciót, a kelet-közép-európai országok csoportjában 63 százalék az átlag, a fejlett államokban pedig 35 százalék.

A korrupció érzete mellett még két területen tér el a magyarországi adat jelentősen a régiós és a fejlett országok átlagától. Az egyik az a meggyőződés, hogy a cégvezetés elegendő információ birtokában van - Magyarországon a válaszadóknak csak a fele értett egyet ezzel, míg Kelet-Európában 63 százalék, a fejlett országokban 66 százalék. A másik az az érzés, hogy nyomás nehezedik a vezetőségre, hogy a cég magas kockázatú piacokon terjeszkedjen - Magyarországon ez az arány 41 százalék, Kelet-Európában 29 százalék, a fejlett országokban pedig 23 százalék.

Emellett régiós összevetésben is nagyon alacsony, 13 százalék Magyarországon azoknak az aránya, akik jónak tartják a cégük üzleti-etikai normáit. Kelet-Európában 19 százalék, a fejlett országokban 26 százalék nyilatkozott így. Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban a cégeknek nem egészen a felénél van etikai kódex vagy vesztegetésellenes szabályzat, míg a fejlett világban a cégek csaknem 60 százalékánál.

A felmérés szerint viszonylag magas, 64 százalék azoknak az aránya Magyarországon, akik szerint a vártnál lassabb a gazdasági növekedés. Kelet-Európában 57 százalék, a fejlett országokban 54 százalék ez az arány.

A pénzügyi jelentések megszépítése Magyarországon és a régióban inkább jellemző (42, illetve 39 százalék), mint a fejlett országokban (33 százalék). A pénzügyi beszámoló manipulálásának különféle módszereit a kelet-európai és a magyar válaszadók is jóval nagyobb arányban tartják elfogadhatónak.

Hasonló a mintázat annál a kérdésnél is, hogy "kárt okoznak-e a szabályok az üzletnek", vagyis ha a cégek betartanának minden szabályt, az nehezítené az üzletmenetet: Magyarországon és a környező országokban nagyjából 20 százalék értett egyet ezzel, a fejlett országokban a válaszadók 14 százaléka.

 Nem biztonságos rollereket, gyerek tricikliket és lábbal hajtható kisautókat talált vizsgálatai során a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), a veszélyes termékek forgalmazását megtiltották.