egészségügy;OEP;társadalombiztosítás;járulékfizetők;

Bizalmatlanok a közszolgáltatásokkal szemben: évente húsz százalékkal nő a magánellátást igénybe vevők száma FOTÓ: TÓTH GERGŐ

- Duplán fizet a többség

Menekülnének az emberek az állami egészségügyből, ha tehetnék. Mindössze 29 százalékuk maradna járulékfizető a mostani társadalombiztosítási rendszerben, a többiek más megoldást keresnének ellátásaik fedezésére – derül ki a Szinapszis Piackutató legfrissebb felméréséből.

A fővárosban és Pest megyében élő járulékfizetők méltányosnak tartanák, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztárba befizetett járulékukat felhasználhatnák, amikor magán egészségügyi szolgáltatást vesznek igénybe. A Szinapszis Piackutató tegnap bemutatott legfrissebb felméréseit még a megrendelő Róbert Károly Magánkórház és Rendelő operatív igazgatója, Lantos Gabriella is meglepőnek nevezte, hisz az adatok azt mutatják, hogy a pácienseknek elegük van a mostani helyzetből, amikor duplán fizetnek mindenért. Levonják a járulékot a bérükből, de az állami ellátórendszerben nem kapnak cserébe megfelelő színvonalú szolgáltatást, még egyszer bele kell nyúlni a zsebükbe, ha orvosra van szükségük. Egyre többen kopognak be ezzel a felvetéssel az egészségügyi magánintézmények vezetőihez, mi pedig elérkezettnek látjuk az időt, hogy nyilvánosság előtt is hangot adjunk a betegek kéréseinek – indokolja az igazgató a felmérés elkészítését.

Az ellátórendszerrel szemben a lakosság általában meglehetősen bizalmatlan, hiszen az ötfokozatú bizalmi skálán egyetlen szolgáltató sem érte el a négyes osztályzatot. A legjobban mégis a magánvállalkozások szerepeltek: a magán szakorvosok (3,9) és a magánkórházak (3,8) bizalmi indexénél valamivel alacsonyabb a háziorvosok munkájának értékelése (3,5), őket a járóbeteg rendelők követik (3,1), és a sort az állami kórházak zárják mindössze 2,8-es eredménnyel.

Az elfogadásban fontos szerepe van a felmérés szerint annak, hogy a magánszolgáltatóknál többet és alaposabban foglalkoznak a betegekkel, nincs hosszú várakozási idő, több információt kapnak, jól szervezett keretek között jutnak tovább a rendszerben, ha erre szükség van, végül, de nem utolsósorban pedig teljesen átlátható a szolgáltatás ellenértékének kifizetése. Pontos árlista alapján a páciens befizeti a kasszába a díjat, amiről tételes számlát kap. Ezzel szemben az állami ellátásban, különösen a kórházi kezelések vagy műtétek előtt és után folyosón suttogott tarifák szerint vándorolnak a hálapénz bankók a zsebekbe. Lantos Gabriella összegzése szerint a magánkórház hét évvel ezelőtti elindítása óta legalább hatmilliárd forintot spóroltak meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) a hozzájuk forduló páciensek, akiknek a pénze befolyt ugyan a központba, ám ők az állami dzsungel helyett a magán ellátás tiszta viszonyait választották.

A magánkórház igazgatója eddig nem tapasztalt fogadókészséget az egészségügyi kormányzat részéről a járulékfizetés rendszerének átalakítására, de lapunknak nyilatkozva nem zárta ki, hogy a kutatási eredményeket eljuttatják a döntéshozókhoz és tárgyalásokat kezdeményeznek a kérdésről. Lapunknak nyilatkozó egészségközgazdászok és szakértők egybehangzóan állítják, hogy ma már az egészségügyre költött pénzek 35 százaléka magánforrásból kerül a rendszerbe. Érik a helyzet, hogy a duplán fizető lakosság egyszer azt mondja, hogy elég volt ezekből a zavaros viszonyokból, valaki tegyen végre rendet. (Más kérdés, hogy mi történik az állami egészségüggyel, ha az OEP pénzei tovább csökkennek.)

Egy tavaly november elején tartott konferencián Zombor Gábor egészségügyi államtitkár azt ígérte a napi.hu akkori beszámolója szerint, hogy adókedvezménnyel és pályázati forrásokkal támogatja az állam az olyan egészségügyi beruházásokat, amelyeket saját forrásból és saját kockázatra létesítenek magánvállalkozók, de csak akkor, ha adott szakmán belül teljes körű szolgáltatást nyújtanak. Lantos Gabriella csodálkozva hallgatja, amikor felidézzük a bejelentést, mert – mint mondja -, ők egy fillért nem kapnak közvetlenül az államtól, a Nyírő Gyula Kórházzal kötött szerződésük értelmében onnan csurog át hozzájuk minimális összeg, mert meghatározott beavatkozásokat és vizsgálatokat végeznek az állami intézmény felkérésére.

A Szinapszis Piackutató fővárosban és Pest megyében végzett felmérése megerősítette azokat a korábbi kutatási eredményeket, hogy évente 20 százalékkal nő a magán ellátást igénybe vevők száma. Ennél is gyorsabban emelkedne az állami egészségügyből menekülők aránya, ha a lakosság maga dönthetné el, hol költi el a befizetett TB járulékát.

Az év végén elindulhat az egészségügyi informatikai fejlesztések néhány eleme, 2017 közepétől pedig az egyetemi klinikáktól a háziorvosokig minden intézmény elektronikus úton cserélheti ki - a páciens hozzájárulásával - a vizsgálati eredményeket, leleteket, egységes jelentéseket továbbíthat a központi adatbázisokba. Ahol szükséges, az e-Egészségügyi rendszerhez csatlakozást számítógépek vásárlásával segítik - mondja Divinyi Zsombor. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) központi tervezési és projekt-végrehajtási főosztályvezetője felidézi: ma például csak a sajtóból tudják, hogy sok felírt receptet nem váltanak ki. A rendszer elindulása után nemcsak ezt látja majd az orvos és a páciens, de azt is, hogy mikor és hol milyen gyógyszert írtak fel, illetve van-e ellenjavallat a beteg által szedett medicinákkal szemben.