A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a hét közepén terjeszti az Országgyűlés elé a családi csődvédelemről szóló javaslatát - mondta a lapnak Rétvári Bence, a párt alelnöke. Hozzátette: az elképzelések szerint a javaslatról még a tavaszi ülésszakban döntés születik. A politikus kiemelte: a családi csődvédelem intézménye az önkéntesség elve alapján működik majd. A család csak akkor élhet a lehetőséggel, ha tartozásának együttes értéke nem haladja meg a vagyon, a jövedelem kétszeresét. Ennél nagyobb arányú eladósodottságnál nehezen képzelhető el a hátralék nagyobb részének visszafizetése - érvelt Rétvári.
A magánszemélyek - mint korábbi cikkünkben már írtuk - mindenféle tartozás leküzdésére, így hitel-, és közműhátralék rendezésére is igénybe vehetik a csődvédelmet. Ez a lehetőség azok előtt is nyitva áll majd, akik ügyében már megindult a végrehajtás. A procedúrába bekapcsolódhatnak a kezesek, az adóstársak és más kötelezettek is.
Az eljárás várható menetéről a KDNP politikusa elárulta, hogy első lépésként a kormányhivatal megvizsgálja, hogy a jelentkező személy megfelel-e a törvény kritériumainak, Ezután tárgyalás következik a hitelezők és az adós között, ha nem jutnak dűlőre, az ügy bíróság elé kerül, amelyik rövid időn belül tárgyalás nélkül határozatot hoz arról, hogy a magánszemély, a család különféle bevételeit miképpen kell felosztani a hitelezők között.
Amennyiben az adós öt éven keresztül betartja a megállapodásban, a bírói határozatban foglaltakat, akkor a folyamat végén mentesülhet adósságainak bizonyos részétől. Lényeges, hogy minden adósságfajtában, valamennyi hitelezőnek törlesszen az adós.
Kérdés, hogy az Igazságügyi Minisztérium (IM) milyen mértékben veszi ki részét a jogszabály megalkotásából, ami valamiféle garanciát jelentene a magáncsőd működőképességét tekintve. Korábban szó volt arról is, hogy a kormány elé az IM terjeszti majd a jogszabályt, a jelen állás szerint pedig önálló képviselői indítványként kerülhet egyből az Országgyűlés elé a magáncsődöt szabályozó tervezet.