Duális képzés – mire jó?
A hazai felsőoktatás napjainkban sokat vitatott újdonsága a duális képzési módszer, amelynek célja, hogy a reáltudományi szakágak tudása minél gyorsabban hasznosuljon a gazdaságban. A terület államtitkára, Palkovics László és egy műszaki szakember járja körül a kérdéskört.
FOTÓ: Vajda József
- Az ön felsőoktatási stratégiájának egyik lényeges eleme a duális képzés. Nem kevés vita, sőt olykor heves támadás is érte ezt az oktatási módot. Mérnökök vagyunk mindketten, nálunk alapvető kritérium, hogy mielőtt tárgyalunk valamiről, tiszták legyenek a fogalmak. Mit jelent tehát a duális képzés?
- Duális képzést, vagyis gyakorlat-orientált alapképzést a műszaki, informatikai, agrár, természettudományi és gazdaságtudományi területeken indítunk a felsőoktatásban. Ebben a hallgató már egyetemi évei alatt részletes ismereteket szerez a munka világáról, közvetlenül megismerheti és részesévé válhat a munkafolyamatoknak, és a hagyományos képzésekhez képest jóval több időt tölthet a szakmai ismeretek gyakorlásával gyárakban, mezőgazdasági üzemekben.
- Tehát csak az alapképzést, a BSc fokozatot érinti?
- Igen. Az alapképzés - képzési területtől függően - hat vagy hét szemeszter. A hallgató egy szemeszterben 13 hetet a főiskolán/egyetemen tanul, ez egy adott évben 26 hetet tesz ki, ehhez adódik hozzá az a 22 hét, amit a gyakorlati képzőhelyen tölt. Az ifjú ember a vállalattal munkaviszonyban áll, és ezért jövedelmet kap, a minimálbér 60 százalékát. A vállalatot nem terheli járulékfizetés, a hallgató nem fizet belőle adót. A német modellben a hallgató 12 hetet tölt az intézményben, majd 12 hetet a vállalatnál, de ez az intézmény csak duális hallgatókat képez. Magyarországon nem így van, mert az elméleti részt a felsőoktatási intézményben a duális és a nem duális hallgatók együtt tanulják, ezért át kellett alakítani a struktúrát. Tehát, nálunk a hallgató elkezdi szeptemberben az egyetemet/főiskolát, 13 héten keresztül oktatják neki az elméletet, majd november végén elmegy a vállalathoz, ott munkálkodik január végéig. Ezalatt ott tanítják neki a gyakorlati ismereteket, közben leteszi a vizsgáit, és január végétől visszamegy az intézménybe ismét 13 hétre. Itt elvégzi újra a normál félévet, majd május közepe táján visszamegy a vállalathoz, közben leteszi a vizsgáit, ezután pedig augusztus végéig ismét a vállalatnál tanítják meg a maradék gyakorlati részt.
- Egy évfolyamon belül a hallgató maga döntheti el, hogy vállalja-e a duális képzést, vagy az egész évfolyam ebben a rendszerben vesz részt?
- Az elméleti képzés közösen zajlik, majd a duális hallgató megy a vállalathoz. A jövő tanévben induló duális képzések esetén ez úgy fog alakulni, hogy a vállalat az előző év őszén meghirdeti a gyakorlati képzőhelyet, a leendő hallgató még gimnazistaként jelentkezik rá. Decemberben-januárban ki kell töltenie a egy tesztet, majd behívják meghallgatásra, ezután pedig ajánlatot kap a vállalattól, hogy amennyiben felveszik az egyetemre, fogadni fogják őt.
- Kap valamilyen garanciát a hallgató, hogy ha végez, el tud helyezkedni a vállalatnál?
- Garanciát nem kap, azonban a hallgatót sem lehet kötelezni arra, hogy ehhez a vállalathoz menjen majd dolgozni. Ám mindenképpen felkészültebb szakember kerül ki a duális képzésből, mint aki nem vett részt ilyenben, így például a vállalat partnerei, beszállítói is szívesebben foglalkoztatják majd. Tapasztalatunk, hogy a hallgatók 90 százaléknál magasabb arányban helyezkednek el annál a vállalatnál, ahol a duális képzésük folyt.
- Mennyire működőképes ez a modell?
- A Kecskeméti Főiskolán már 2012 óta működik, országos szinten pedig most vezetjük be. A jelenlegi meghirdetésre a vállalatok csaknem 1100 hallgatót vállaltak, összesen 79 alapszakon indul a 2015/2016-os tanévben ilyen képzés. Az alapszakoknak mintegy 38 százaléka a műszaki területeket fedi le, 31 százalék környékén van a gazdasági, illetve 21 százalék az agrár terület, és nem túl magas, 10 százalékos arányban jelenik meg az informatika.
- Meglepődve olvastam, hogy a duális képzést indító felsőoktatási intézmények között nem szerepel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Mi ennek az oka?
- A műszaki egyetem bonyolult intézmény, a duális képzés pedig csak bizonyos helyeken és formában működik jól. Ha van egy jó vállalati rendszer - mint például Kecskeméten a Mercedes vagy a Knorr -, akkor jól működik, azonban a BME-nek túl sok hallgatót kellene szinkronizálnia. A duális rendszer kipróbálására alkalmasabb egy kisebb egyetem/főiskola.
- Mondhatjuk, hogy most még tesztüzemben vagyunk?
- Nem tesztüzem már, hiszen Kecskeméten három éve zajlik ez a képzés, illetve Zalaegerszegen és Győrben is létezik hasonló. Ezek voltak a tesztüzemek. Igaz, országos szinten valóban most vezetjük be, tehát ilyen értelemben nevezhetjük tesztnek is.
- Kontrollálják ezt a képzést a vállalatnál?
- Olyannyira, hogy létrejött a Duális Képzési Tanács, amelynek tagjai részben gazdasági szakemberek - kamarák, vállalatok, szakminisztériumok, felsőoktatási intézmények képviselői -, a vezetője a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának elnöke. A tanács megbízottjai fogják ellenőrizni a gyakorlati képzésben részt vevő partnereket.
- Talán azért, mert mérnök vagyok, a gazdaság szempontjából fontos és hasznos kezdeményezésnek tartom a duális képzést. Persze, az oktatás nagy másodrendű nyomatékú rendszer, azaz hatásai csak évek múltán látszanak és értékelhetőek. De ha már a képzési rendszerről beszélünk, nagyon lényeges problémáról kell szólnunk: arról, hogy nálunk az államigazgatásban szétválik a közoktatás, a felsőoktatás, a szakképzés, illetve az innováció. Mivel ön csak a felsőoktatással foglalkozik, félő, hogy egy teljes rendszernek csupán egyetlen összetevőjét tudja fejleszteni, miközben az egyes részegységek nem összeilleszthetőek, vagy nem megfelelően kommunikálnak egymással.
- Kétségtelen, hogy ezek az ügyek erősen összefüggenek. A német modellben például egy közös minisztériumban van a köznevelés, a felsőoktatás, a szakképzés, illetve az innováció menedzsment is, amit jó struktúrának tartok.
- Nálunk viszont jócskán szét van szórva az oktatási rendszer: egy minisztériumban, de két államtitkárságban foglalkoznak a köz-, illetve a felsőoktatással, a szakképzés viszont a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, az innováció pedig a Miniszterelnökséghez tartozik, tehát négyfelé van bontva a képzési rendszer, minthogy a kutatás-fejlesztés-innováció is szerves része.
- Ilyen értelemben ötfelé, mert a Földművelésügyi Minisztérium irányítja az agrár szakközépiskolákat. Az a fontos, hogy a kommunikáció és az interfészek működjenek, akkor így is jól működhet a rendszer.
- Csakhogy így sokkal bonyolultabb, mintha egységes rendszerben lenne. Ráadásul nemigen látom a visszacsatolásokat.
- Interfész a nyelvvizsga vagy az emelt szintű érettségi előírása, amely követelmény a középiskola felé. A középfokú nyelvvizsga bemeneti feltétel lesz 2020-tól, bizonyos szakokon követelmény az emelt szintű érettségi letétele. => Szentgyörgyi Zsuzsa írása a Népszavának