Juncker javaslatairól egyebek mellett annyit tudni, hogy a bizottsági elnök szerint az idei évre 0,75, a következőre két százalékos elsődleges többletet kell előirányozni Görögország számára. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy hamar sikerül dűlőre jutni az athéni kormánnyal, hiszen a javaslatokkal kapcsolatban fenntartásait fogalmazta meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF), s nem biztos, hogy Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter számára elfogadhatóak a felvetések.
Pierre Moscovici gazdasági ügyekért felelős biztos tegnap azt hangoztatta, nem folyhatnak az idők végezetéig a tárgyalások a hitelezők és Görögország között. Ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy a megbeszélések döntő szakaszhoz érkeztek, s némi előrehaladás tapasztalható.
A Bloomberg azt jelentette, hogy a görög bankok kezdenek kifogyni a pénzből. Ezért híre ment annak, hogy a görög kormány a ciprusi utat választja, azaz egy bizonyos összeg felett jelentős adóterheket ró a bankbetétekre. Ciprus esetében ez 100 ezer dollár volt. Ezt azonban senki sem erősítette meg, s a téma jól értesült újságírók szerint nem is került szóba a hitelezőkkel folytatott tegnapi tárgyalásokon.
Alekszisz Ciprasz görög kormányfő arra figyelmeztette a hitelezőket, ne számítsanak arra, hogy a kormány idővel beadja a derekát. S létezik olyan „vörös vonal”, amit a kabinet semmi esetre sem hajlandó átlépni. Ismételten kizárta, hogy kormánya hajlandó lenne csökkenteni a nyugdíjakat vagy a béreket.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy titkos jelentése szerint továbbra is jelentős összegeket vesznek ki a görögök a helyi pénzintézetekből. December óta 40 milliárd eurót vettek ki, ami megtakarításaik körülbelül egyötödének felel meg. Az IMF úgy véli, valóságos csodára lenne szükség ahhoz, hogy megállapodás szülessen a következő hetekben a görög kormány illetékesei, illetve a „Brüsszeli Csoportnak” nevezett hitelezők között.
A hírek szerint csütörtökön készített dokumentum megállapítja ugyan, hogy javult az „intézmények” és a görög küldöttség közötti tárgyalások klímája, amióta a küldöttségben nincsenek Janusz Varufakisz pénzügyminiszter emberei, de valós előrelépés nem történt a megbeszélések során.
A számadatok megsemmisítőek, a 2015-ös költségvetésben előirányzott számokat, valamint a remélt adóbevételeket nem tudja teljesíteni a kormány. A dokumentum megállapítja, hogy 2015 első negyedévében recesszióba esett vissza a görög gazdaság.
A görög ügyek egyre inkább megosztják a német kormánykoalíciót is. Sigmar Gabriel, a német szociáldemokraták elnöke azt közölte, politikailag rendkívül veszélye helyzetet teremtene, ha Athén kiesne az euróövezetből, ráadásul óriási bizalmi válságot eredményezne az EU-n belül. A politikus szerint ha Athén véghez viszi a reformokat, újabb, immáron harmadik mentőcsomagot kaphat.
Kiemelte azonban, hogy ehhez az országnak teljesítenie kell kötelezettségeit. Volker Kauder kereszténydemokrata frakcióvezető ezzel szemben elutasította a harmadik mentőcsomag felvetésének gondolatát. Utalt arra, hogy egyelőre a második mentőcsomag utolsó, 7 milliárd eurós hitelrészletének kifizetéséről folyik a kötélhúzás, ezért egyelőre nincs értelme harmadik mentőcsomagról beszélni.