A középmezőnyben, valamivel a nemzetközi átlag fölött mérte hazánk oktatási rendszerének teljesítményét legújabb kutatásában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) - a 76 vizsgált országból a 32. helyen végeztünk a matematikai és természettudományi ismeretek tekintetében. Ahogy a világ oktatási rendszereit mérő szinte valamennyi, közelmúltbeli felmérésben, úgy most is az ázsiai országok végeztek az első helyeken: a dobogó legfelsőbb fokán Szingapúr áll, de ugyancsak a világ legszínvonalasabb oktatási rendszerével büszkélkedhet Hongkong és Dél-Korea is. Magyarországnak ugyanakkor több európai országot is sikerült megelőznie: mögöttünk áll Horvátország (36.), Szlovákia (37.) vagy Románia (44.). Több lépéssel előttünk végzett viszont Csehország (21.), Lengyelország (11.) vagy a sokak által oktatási példaképnek tekintett Finnország (6.).
A mostani értékek szinte teljesen megegyeznek a nemrégiben publikált PISA-felmérés eredményeivel, igaz, ott jóval kevesebb - összesen 44 - országot vettek górcső alá. A PISA-adatok nem túl derűs képet festenek: a felmérések szerint 2003 óta folyamatosan romlik a magyar diákok teljesítménye, a legutóbbi, tavaly decemberben publikált eredmények szerint fiataljaink már az OECD átlaga alatt teljesítettek. A Tárki Társadalmi Riportjának tanulmánya pedig rámutatott: egyre több iskolásnak az alapvető készségei sincsenek meg, nem megérteni, csupán bemagolni próbálják a tananyagot, mindemellett a hátrányos helyzetű tanulók helyzete sem megoldott, sőt, a lemaradás mértéke évről évre nő.
Előfordult, hogy valamiben Magyarország is az élen járt: az OECD idén felmérte, hogy a diákok országonként mennyi házi feladatot kapnak, s mennyi időt töltenek otthoni tanulással. Hazánk 28 ország közül a 11. helyen végzett, mint kiderült, a magyar gyerekek iskolai terheltsége jóval meghaladja a nemzetközi átlagot. Tovább árnyalja a képet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) múlt héten közzétett dolgozata, amelyben a magyar közoktatás 2001-2013 közötti változásait vizsgálták. Az eredmények szerint évről évre kevesebb a pályakezdő pedagógus, nő az iskolák közötti szegregáció, egyre több a szegény háztartásban élő gyerek, 2011 óta pedig folyamatosan csökken az egyetemre vagy főiskolára jelentkező érettségizők száma.
Hiába az elmarasztaló nemzetközi és hazai kutatások adatai, a közoktatás és a felsőoktatás több szereplője szerint is az oktatási kormányzat padlógázzal halad a szakadék felé. A kormány azonban úgy látja, hogy hazánkban európai szinten is mintaértékű oktatási rendszer épül - miközben az elmúlt évek erőszakos központosításaival, az intézményi és tanári autonómia folyamatos csökkentésével, a hátrányos helyzetű gyerekek még nagyobb hátrányba helyezésével, a brutális forráskivonásokkal gyakorlatilag működésképtelenné tették azt. Ám még a Fidesz-kormány felől is érkeznek józanabb hangok. "A magyar iskolarendszer nem esélyteremtő, hanem az esélykülönbségeket konzerváló" - mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke csütörtökön az InfoRádió Aréna című műsorában, hangsúlyozva: a helyes döntési irány az iskolák fenntartása esetében a decentralizáció. Hozzátette: cél, hogy a változtatások ne egy bürokratikus struktúrában kapjanak elhelyezést.
Sokkal borúlátóbb Radó Péter. Az oktatáskutató az ELTE-n rendezett, a pedagógusok és az iskolák helyzetével foglalkozó szerdai vitán elmondta: a jelenlegi oktatáspolitika olyan rendszert alkotott, amelyben már szinte lehetetlen bármiféle változtatást eszközölni. "Felmentette magát a politika, valódi problémamegoldásra már nem igazán van módja. A ma tapasztalható bürokratikus, központi irányítású menedzselés leginkább a folyóvölgyi társadalmak politikájára volt jellemző" - mondta.
