Az új törvények értelmében a japán fegyveres erők, amelyek a második világháború óta csak önvédelmi feladatokat tölthettek be, a jövőben részt vehetnek nemzetközi békefenntartó műveletekben (eseti törvényhozási engedéllyel ez eddig is lehetséges volt), s többnemzetiségű külföldi katonai missziókban is bevethetik a japán önvédelmi erők katonáit. A változtatások nyomán Japán felléphet szövetségesei, elsősorban stratégiai partnere, az Egyesült Államok védelmében, s gyakorolhatja a kollektív önvédelem jogát.
Alig pár hete, április végén felülvizsgálták a japán-amerikai védelmi együttműködés irányelveit is. Abe Sinzo kormányfő pedig a washingtoni kongresszusban nemrég mondott beszédében ígéretet tett arra, hogy nyárig elfogadják ezeket a törvényeket.
Japán az ázsiai-csendes óceáni térségben kiéleződött feszültségek, a megváltozott biztonságpolitikai környezet miatt látta szükségét a védelmi irányelvek felülvizsgálatának. Az egyre gyakoribb észak-koreai rakétakísérletek közvetlenül is fenyegetik a távol-keleti szigetország biztonságát, s a Szenkaku-szigetek hovatartozásáról folyó japán-kínai vita is aggasztja Tokiót.
A japán közvélemény korántsem támogatja egyértelműen az új rendelkezéseket, a Kyodo hírügynökség által április végén készített felmérés szerint a megkérdezettek csaknem fele (48,4 százaléka) ellenezte Japán növekvő külföldi katonai szerepválalását. Csütörtökön mintegy ötszázan tüntettek az új biztonsági rendelkezések ellen a japán kormányfő hivatala előtt.