A 21 éves Carnajevre csak a tanácskozásra visszavonult, 12 tagú esküdtszék egybehangzó döntése esetén szabják ki a halálbüntetést. A legsúlyosabb büntetés kihirdetése esetén az ügyvédek fellebbezni fognak. A 2013. április 15-i bostoni kettős robbantásban hárman - köztük egy 8 éves kisfiú - életüket vesztették, 264-en pedig megsebesültek. A merényletet Dzsohar bátyjával, Tamerlan Carnajevvel követte el, aki később a rendőrséggel vívott tűzharcban életét vesztette. Ez volt a legsúlyosabb terrortámadás, amelyet amerikai területen 2001. szeptember 11. után elkövettek.
A fivérek a robbantás után néhány nappal egy rendőrt is agyonlőttek. A per első szakaszában, amelynek célja Carnajev bűnösségének megállapítása volt, az esküdtszék az ellene felhozott mind a 30 vádpontban elmarasztalta őt. Ezek között 17 miatt is halálra ítélhetik. Egyebek között négyrendbeli gyilkosságban, összeesküvésben és tömeges halált okozó fegyverhasználatban találták bűnösnek.
A per második szakaszában, amelyből immár csak az esküdtszék döntése és az ítélet kihirdetése maradt hátra, a kiszabandó büntetés mértékét kell megállapítani. "Nem szeretek ártatlan embereket ölni, de ebben az esetben ez megengedett, mert Amerikát meg kell büntetni" - idézte záróbeszédében Steven Mellin helyettes szövetségi ügyész Carnajev szavait, amelyeket a vádlott nem sokkal az elfogása előtt jegyzett fel, egy motorcsónakban rejtőzködve.
Megismételte, hogy Carnajev meggyőződéses terrorista, aki politikai álláspontjának megjelenítése érdekében gyilkolt válogatás nélkül. Mellin közvetlenül a robbantás után készült véres felvételekkel érzékeltette a merénylet borzalmait és azt hangoztatta, hogy az elítélt számára nem volt elegendő pusztán a gyilkolás, darabokra akarta szaggatni az áldozatait.
Judith Clarke védőügyvéd, miközben elismerte, hogy Dzsohar Carnajev elkövette az összes bűncselekményt, amelyben elmarasztalták, záróbeszédében ismételten azzal érvelt, hogy védence, akinek szülei 2012-ben visszaköltöztek Oroszországba, a dzsihadista bátyja befolyása alá került, aki vezető szerepet játszott mind a robbantásban, mind a rendőrgyilkosságban.
Clarke szerint Carnajev "nem a legrosszabbak legrosszabbika", márpedig a halálbüntetést az olyanoknak szánták. Hangsúlyozta, hogy a tényleges életfogytiglani ítélet egyszerre jelentene igazságszolgáltatást és kegyelemgyakorlást is, és az egyúttal segítséget jelente az áldozatok hozzátartozóinak is, akinek nem kellene végigszenvedniük a több évig tartó, a közfigyelem által kísért fellebbezési folyamatot.
A halálos ítélet meghozatalához egyhangú döntésre van szükség. Amennyiben az esküdtek nem állapodnának meg a legsúlyosabb büntetésben, úgy az éppen ma 21 éves Carnajevet automatikusan életfogytiglani börtönre ítélnék, amelyet egy rendkívül biztonságosnak tartott coloradói börtönben kellene leülnie. Carnajevet áprilisban, minden vádpontban bűnösnek találtak. Ezután kezdődött meg a per második szakasza arról, halálra ítéljék-e, vagy „csak” életfogytiglanit” kapjon.
