A leggazdagabb magyarok ranglistája alaposan átrendeződött egy év alatt, amit csak részben magyaráz, hogy a "belépési küszöb" a tavalyi 5,3 milliárd forintról 6 milliárdra emelkedett. A 2015-ös vagyon szerinti listán tíz olyan üzletembert találni, aki tavaly még nem szerepelt a legmódosabbak között. Az átrendeződés jele az is, hogy az előző évek legjelentősebb állami megrendeléseit megszerző vállalkozók mellett megjelentek a "trónkövetelők" is. Az előbbi kategóriát Simicska Lajos és Nyerges Zsolt fémjelzi - az előbbi a 10. helyen áll 73 milliárd forintos vagyonnal, az utóbbi pedig a 24. helyen 26,3 milliárddal.
Az utóbbi kategóriában a Duna Aszfalt két tulajdonosát, Szíjj Lászlót és Varga Károlyt (29-30. hely) is megtalálni - vagyonuk 23-23 milliárd forintra tehető. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vagyona az idei becslés szerint 8,4 milliárd forintra dagadt - ez a 86. helyre volt elegendő.
A 2015-ös listán szereplők összvagyona megközelítette a 2600 milliárd forintot - ez 160 milliárddal haladja meg az egy évvel korábbit (a 180 milliárdos 2014/2013-as emelkedés után).
A lista magyarázataként a kiadvány figyelmeztet: kizárólag "tiszta" vagyonokat vesznek figyelembe, vagyis: magyar állampolgárság, áttekinthető cégműködés szükséges ahhoz, hogy valaki bekerüljön a sorba. Ez ad magyarázatot arra a gyakran megfogalmazott kérdésre, hogy vajon X.Y miért nem szerepel a listán, miközben köztudomásúlag "kőgazdag".
A 100 leggazdagabb magyart rangsoroló kiadvány idén másodszor készített szigorúan szubjektív listát – Befolyás-barométer címen - az ország legbefolyásosabb embereiről. Ezt a rangsort továbbra is Orbán Viktor miniszterelnök vezeti Csányi Sándor előtt, míg a harmadik helyen Simicska Lajost Lázár János, a Miniszter-elnökséget vezető miniszter váltotta fel. A kétféle rangsor különbségét az magyarázza, hogy a vagyon nagysága nem feltétlenül jár azonos mértékű befolyással és fordítva: vannak olyan befolyásos emberek, akik vélhetően nem rendelkeznek tízmilliárdokban mérhető vagyonnal, mégis jelentős hatást gyakorolhatnak Magyarország gazdasági és társadalmi életére.
