Az ellenzéki politikus a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a törvény hatályba lépése óta világos, hogy az embereknek bosszúságot okoz a vasárnapi zárva tartás, és a közvélemény-kutatások szerint ebben a kérdésben "valódi kétharmad" van.
Mint mondta, a Fidesz hiába próbálja meg kamupártokkal megakadályozni a népszavazást a vasárnapi zárva tartás kérdéséről, az MSZP mindent megtesz azért, hogy legyen az ügyben népszavazás és azt a népszavazást meg fogja nyerni Magyarország lakosságának döntő többsége. Hozzátette: az MSZP maga is kezdeményezett népszavazást a kérdésben, az egyikben a törvény eltörlését, a másikban a 200 százalékos bérpótlék bevezetését kezdeményezték.
Harangozó Tamás emlékeztetett rá: Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter maga ismerte el nemrég: ha lenne a vasárnapi boltzárról népszavazás, akkor azt a Fidesz elbukná. Harangozó Tamás szerint úgy tűnik, a választási szervek "átlátszó, adminisztratív eszközökkel" asszisztálnának a Fidesz politikai szándékához és ellehetetlenítenék, hogy az emberek véleményt nyilváníthassanak a vasárnapi zárva tartás kérdésében.
Mint mondta, ennek jele, hogy a Nemzeti Választási Bizottság szétválasztja az egyszerre benyújtott két kérdésüket és a szerdai ülésen csak az egyiket, a pótlékról szólót tárgyalják. Hozzátette: követelik, hogy a törvény megsemmisítéséről szóló kérdést is vegye napirendre a bizottság szerdai tanácskozásán.
Azzal kapcsolatban, hogy a törvény megsemmisítésére vonatkozó népszavazási kérdésüket a Nemzeti Választási Iroda elnöke arra hivatkozva utasította el, hogy az "foglalt", mert a Magyar Munkáspárt elnöke ebben a témában már benyújtott egy kérdést, amelynek elbírálása még nem fejeződött be jogerősen, azt mondta: a Munkáspárt kérdésének benyújtása botrányos, a kérdés elbírálása pedig a joggal szembemenő. (A vasárnapi zárva tartásról szóló első népszavazási kérdést Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke nyújtotta be, ezt jogerősen április 1-jén délelőtt utasította el a Kúria.)
A Munkáspárt valami égi jelre hallgatva megtudhatta, hogy a független magyar bíróság mikor fog dönteni, és azon a napon délelőtt és délután is benyújtott egy-egy kérdést - idézte fel. Hozzátette: a délelőtti kérdést az NVB elutasította, a délutánit azonban érdemben bírálta el, annak ellenére, hogy annak alkotmányellenessége első látásra is nyilvánvaló. Az MSZP álláspontja szerint a Munkáspárt délután benyújtott kérdését nem bírálhatta volna el az NVB, mert álláspontjuk szerint az még mindig "idő előtti" volt, mivel a Kúria határozata csak április 1-jén 16 órakor emelkedett jogerőre.
