Napokon belül el kell hagynia a főváros IX. kerületében található egyszobás, komfort nélküli bérlakását M. Szilviának. A 27 négyzetméteres ingatlant néhai élettársával bérelték a ferencvárosi önkormányzattól, a lakást apránként félretett pénzükből újították fel: átalakították a fürdőszobát, a konyhát, új gázkonvektort szereltettek fel, valamint egy barátságos galériát is kialakítottak.
Amikor a tragédia bekövetkezett, az asszony éppen vásárolt; mire hazaért, élettársát már holtan találta. A kegyetlen veszteség és gyász mellett hamarosan kiderült: a párjával közösen szépítgetett lakást is el kell hagynia, az önkormányzat szerint ugyanis, mint élettárs, nem jogosult a bérleti jogviszony folytatásához. Az asszony kálváriája nem most kezdődött, a haláleset még 2013 februárjában történt. M. Szilvia azóta több bíróságot is megjárt, az eljárás során azonban első- és másodfokon is számára elfogadhatatlan ítélet született: úgy tűnik, elkerülhetetlenül kidobják a lakásból.
A jogszabályok szerint a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult - a bérbeadó, vagyis jelen esetben az önkormányzat írásos hozzájárulása nélkül - a bérlő szülője, házastársa, gyermeke, illetve befogadott gyermekének gyermeke abban az esetben, ha a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. A helyzet testvér, unoka vagy élettárs esetében azonban más: ilyenkor mindenképp szükség van a bérbeadó írásbeli hozzájárulására. Mint kiderült, Szilvia párja korábban nem kérte az önkormányzat hozzájárulását az asszony mint élettárs lakásba történő befogadáshoz. "A lakásba történő bejelentkezés - a hivatkozott rendeletek alapján - nem azonos a befogadással, ami a lakásbérleti jogviszony folytatására az egyéb feltételek teljesülése esetén lehetőséget biztosítana" - válaszolta megkeresésünkre a IX. kerületi önkormányzat. M. Szilvia "a lakást a felszólítások és a bírósági ítélet ellenére nem ürítette ki, ezért jelenleg már a végrehajtási eljárás folyik" - írták.
Az önkormányzatot egyáltalán nem érdekli, hogy a szerencsétlen pár több százezer forintot költött a lakásra, mivel egy rendelet szerint a használat időtartama alatt a lakáson belüli állagmegóvási munkák elvégzése, a berendezési tárgyak cseréje a lakáshasználót terheli. "A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartása, felújítása, azok pótlása, cseréje a bérlő kötelezettsége. A lakás komfortfokozatának változását eredményező átalakítási munka kizárólag a tulajdonos hozzájárulásával végezhető, amit - jelen esetben - a volt bérlő nem kért meg" - írta a hivatal.
Szerettük volna megtudni az önkormányzattól azt is, ebben az esetben miért nem járható út, hogy új szerződést kötnek M. Szilviával, hiszen a szépen felújított lakást - feltételezhetően - a továbbiakban is ki szándékoznak adni. Lapunk által felkeresett ügyvéd szerint erre lenne is lehetőség, ám ahhoz az önkormányzat jó szándékára is szükség van.
Végül reagált az önkormányzat is: a tájékoztatás szerint M. Szilvia azért nem lehet a lakás új bérlője, mert - mint írják – „kerületünkben a lakások bérbeadását a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére, elidegenítésére és megszerzésére vonatkozó szabályokról szóló 7/2006.(III.10.) számú rendelete szabályozza, melynek 4.§ (4) bekezdése kimondja: a Gazdasági Bizottság minősített többséggel dönt lakás bérbeadásáról évente legfeljebb 20 esetben azon szociálisan rászorult kérelmezők részére, akik legalább 5 éves lakáskérelemmel (lakásnyilvántartási kérelemmel) rendelkeznek. A rendelet alapján mérlegelési jogkörben a Gazdasági Bizottság jogosult dönteni. A mérlegelés során elsősorban a szociális körülményeket vizsgálják. Jelenleg 1390 lakásigénylést tartunk nyilván, a lakással nem rendelkező kérelmezők körében 376 egy gyermekkel, 175 két gyermekkel, 72 három vagy több gyermekkel rendelkezik. A kérelmezők jelentős része nehéz sorsú, hátrányos helyzetű, nehéz anyagi körülmények között élnek, akik önállóan nem képesek lakhatásukat megoldani.”
Hozzátették: M. Szilvia nem nyújtott be lakáskérelmet, mely alapján lakásjuttatásban részesülhetne. „Méltánytalan lenne, ha lakásnyilvántartási kérelemmel nem rendelkező, egy sajnálatos és váratlan esemény miatt, a törvényi szabályozás ellenére (nem folytathatja a jogviszonyt) azonnal lakáshoz jutna” – írta közleményében az illetékes önkormányzat.
