Több, mint 700 milliárd forintos költségvetési megszorítást kellene a kormánynak megvalósítania a jelenlegi adósságképlet betartása mellett. Ezt elkerülendő a kormány módosítani kívánja az általa 2010-ben megalkotott stabilitási törvényt. Az adósságképlet idén január 1-jén lépett hatályba, vagyis azt először a 2016-os költségvetési törvényjavaslat megalkotásánál kell majd figyelembe venni. A módosítást a KT is javasolta, a hétvégén ismertetett véleményükből kiderül, hogy a tanácsnak alapvetően nincs kifogása a jövő évi büdzsé tervezetével szemben, ám álláspontjuk szerint, az nem felel meg az adósságképlet előírásának. Az adósságképlet az alaptörvény és az EU úgynevezett egyhuszados előírásának kiindulásától eltérően nem az államadósság arányának csökkentését írja elő, hanem az államadósság növekedésének nominális mértékét szabályozza. (Az egyhuszados szabály szerint az államadósságot évente legalább a tényleges adósságszint és a 60 százalékos államadósság-küszöb közötti különbség egyhuszad részével kell csökkenteni, és mindezt középtávon, tehát három év alatt szükséges teljesíteni.)
Az adósságképlet szerint - 2016-ban a tervezett infláció (1,6 százalék) és a gazdasági növekedési ütem (2,5 százalék) felének a különbségével számolva - az államadósság mindössze 0,35 százalékkal emelkedhetne. Ezzel szemben a tervezett nominális növekedés mértéke 3,3 százalék. A különbség összegszerűen több mint 700 milliárd forint, vagyis ennyivel kellene visszafogni a kiadásokat, illetve növelni a bevételeket. Ez pedig az államháztartásra, és ezen keresztül a gazdasági növekedésre nehezen kiszámítható, mondhatni katasztrofális következményekkel járna.
A kormányzat is rájött arra, hogy irreálisak voltak az eredeti célkitűzései, hogy 2010-ben lehetetlenre vállalkoztak - mondta lapunk érdeklődésére Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár ezzel utalt arra, hogy Matolcsy György annak idején a gazdaság "csodafegyvereként" állította be a Fidesz-kormány államadósság csökkentését, amellyel úgymond a csőd szélén álló országot kívánták talpra állítani. Azonban - elsősorban - a kedvező gazdasági környezetnek, valamint a magánnyugdíj-pénztári vagyon lenyúlásának és a visszaállamosításoknak köszönhetően javultak a magyar gazdaság számai, és nem a szerves fejlődésnek köszönhetően - mondta a szakértő. Most több lehetőség is áll a kormány előtt. Az egyik, hogy kitolják a törvény hatálybalépését egy évvel, vagy - és ez a valószínűbb -, kreatív módon teljesíthetővé alakítják át a képletet. Ezzel azonban ráérnek őszig. Ennél nagyobb baj, hogy a 2016-os költségvetés tervezetével egyidejűleg nem nyújtották be az azt megalapozó törvény tervezetét, és az új adótörvényeket - figyelmeztetett Katona Tamás.
Ugyancsak tegnap az IMF megdicsérte a harmadik Orbán-kormány gazdasági teljesítményét. Jörg Decressin, az európai részleg igazgató-helyettese szerint helyes, hogy az MNB akadályozni igyekszik a fogyasztói árak csökkenését, mert ha egyszer elkezdődik egy deflációs periódus, akkor annak nagyon nehéz véget vetni. Az IMF regionális jelentésében 2,7 százalékos magyar gazdasági növekedést vár idénre, amely elmarad a tavalyi 3,6 százalékos növekedéstől. Az IMF igazgató-helyettese szerint a gazdasági válságból való kilábalás után természetes jelenség, hogy ciklikus változások miatt lassul a növekedés. Az is látszik, hogy az Európai Uniótól kapott pénzügyi források összege az idei évre csökkent a tavalyiakhoz képest, ami szintén lassítja a magyar GDP növekedését - mondta.
