Ahogy telik-múlik az idő, s nem történik előrelépés a görög reformok ügyében, úgy merül fel mind többször egy esetleges népszavazás lehetősége arról, Athén az euróövezetben maradjon-e. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke lehetségesnek tartotta a referendumot, de hozzátette, a görög kabinetnek kell döntenie a kérdésben. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint Görögország rendezhet népszavazást, ha ezt akarja.
Ugyanakkor azt is megjegyezte, egyáltalán nem megnyugtató, ahogy a tárgyalások haladnak a hitelezők és a görög kormány között. Schäuble óva intett egy „meglepetésszerű államcsődtől”. Azt közölte, nem lát esélyt a gyors megállapodásra. A görög tárgyalóküldöttség vezetője, Euklid Cakalatosz ezzel szemben úgy vélte, elérhető közelségbe került a megegyezés. Igaz, hasonló optimista megnyilatkozásokat bőven lehetett hallani az elmúlt hónapokban a görög kormány illetékesei részéről.
Athénnak ma kell visszafizetnie a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) egy 756 millió eurós hitelrészletet. Gabriel Szakellaridisz kormányszóvivő azt közölte, Athén nem töri a fejét semmiféle B-terven. Tegnap a kormány el is rendelte a pénz visszafizetését, amely ma meg is érkezhet az IMF számlájára - írta a Reuters.
Komoly nehézséget jelent, hogy a görög kormánypárt, a Sziriza radikálisai egyre kevésbé törekednének megállapodásra a hitelezőkkel, s inkább konfrontációra törekednek. A To Vima szerint a radikálisok úgy vélik, nem is kellene visszafizetni a hitelrészletet, amennyiben túl nagy ellenállást tapasztalna a kormány a pénzügyminiszterek részéről.
A hitelező trojka, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB), illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hármasa mindenesetre már a legrosszabb forgatókönyvekből indul ki. Egy a Die Weltnek nyilatkozó forrás azt közölte, bár az új görög tárgyalóküldöttséggel könnyebb szót érteni, a megbeszélések így sem haladnak előre. Más források szerint némi elmozdulás történt a hitelezők és a görög kabinet illetékesei közötti tárgyalásokon, mivel Athén hajlandónak mutatkozik az engedményekre az ÁFA, a nyugdíjak és a privatizáció kapcsán.
Az athéni pénzügyminisztérium 1,4-ről 0,8 százalékra csökkentette a 2015-re szóló növekedési kilátásait, ami arra utal, hogy egyre nagyobbak a gondok a görög gazdasággal. A görög tőzsde is megsínyli a bizonytalanságot: 3,05 százalékkal esett a tegnapi nap folyamán.
Alekszisz Ciprasz kormánya továbbra is eltökéltnek tűnik abban, hogy a visszájára fordítsa az előző, Antonisz Szamarasz volt kormányfő által fémjelzett reformokat. A hitelezőknek szóló hadüzenet volt annak a törvénynek az elfogadása, amely alapján visszaállították tisztségükbe a megszorítások során elbocsátott 3900 hivatalnokot. A döntés részben jelképes is, hiszen egyebek mellett 600 takarítónőt is érint, akik a helyi adóhatóságoknál dolgoztak.
A Sziriza által dominált kormány ezzel is azt akarta jelezni, hogy a kisemberek mellett áll. Ugyanakkor a nagyvonalú lépések indokolatlannak tűnnek abból a szempontból, hogy az állam egyértelműen kezd kifogyni a pénzből. Az állami alkalmazottak, köztük az orvosok, ápolók egyre nagyobb késésekkel kapják meg fizetésüket. A Sziriza azonban nem áll meg. Jeorjiosz Katrugalosz, a közigazgatási reformért felelős miniszterhelyettes azt közölte, hogy ezúttal a közigazgatásban állítják vissza a régi állapotokat.