A volt elnököt húsz éve választották meg első ízben elnöknek, s 1995. május 17-én foglalhatta el hivatalát. Ezt követően 12 éven át volt az Elysée-palota lakója. Bár ez idő alatt sok bírálat érte, jóval rokonszenvesebbnek tartják honfitársai két utódánál, a viszatérésre áhítozó Nicolas Sarkozynél és a hivatalban lévő Francois Hollande-nál. Chirac jó megítélésében komoly szerepe lehet annak, hogy 2003-ban elutasította az Irakkal szembeni amerikai-brit katonai beavatkozásban való részvételt.
A francia elnökök örökranglistájának második helyét Francois Mitterrand foglalja el, akiről 61 százalék őriz kellemes emlékeket. Valéry Giscard d’Estaing a harmadik 57 százalékkal. Az utódok azonban már nem büszkélkedhetnek ilyen kedvezőmutatókkal. Sarkozyt 39 százalék ítéli meg kedvezően, Francois Hollande-ot azonban mindössze 21 százalék. Gael Sliman, az Odoca vezetője szerint Hollande helyzete a többiekkel szemben azért kedvezőtlenebb, mert hivatalban lévő elnökről van szó, elődei tevékenységét azonban megszépíti a múlt. A jelenlegi elnökkel kapcsolatban az volt a legnagyobb kifogás, hogy túl határozatlan. 2012-es elnökké választása után sokáig halogatta a reformok elindítását. Mindenesetre a megkérdezettek 92 százaléka elismeri, hogy manapság nehezebb irányítani Franciaországot, mint korábban.
Arról konkrét elképzeléseik vannak a franciáknak, milyen elnököt szeretnének 2017-ben. A legtöbben (71 százalék) a hozzáértést várják el a köztársasági elnöktől. 50 százalék az őszinteséget, 32 százalék pedig a tekintélyt tartja a legfontosabb államfői tulajdonságnak.