Paks;közmeghallgatás;

- Paks felépülhet, de esetleg nem működhet...?

A Pakson bővülő atomerőművi blokkok beruházása továbbra is viharokat kavar. A városban szervezett közmeghallgatás is botrányosra sikeredett.

"A közmeghallgatásból végül közelhallgatás lett: a felszólalókat minősítő és megalázó megjegyzésekkel igyekeztek elhallgattatni, megtiltották a viszontválaszt – mindezzel megsértve többek között a hazánk által 2001-ben ratifikált Aarhusi Egyezményt is"- írta közös közleményében több zöld szervezet. Közmeghallgatáson nem derült fény a környezetvédelmi hatástanulmányban nem tárgyalt vagy tisztázatlanul maradt lényegi problémákra. A zöldek szerint a kormány egy felesleges, veszélyes, szennyező és drága beruházást akar az országra erőltetni, egy alkalmatlan környezeti hatástanulmánnyal. A Greenpeace, az Energiaklub, a Védegylet és a Levegő Munkacsoport éppen ezért szükségesnek tartja, hogy az ügyben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal szólítsa fel az MVM Paks II Zrt.-t, hogy pótolja a hatástanulmány hiányosságait.

A közmeghallgatás szóbeli megjegyzéseit is rögzíteni kell a hatóságnak, amely köteles érdemben reagálni rá - nyilatkozta a Népszavának Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub Pakskontroll programvezetője. A jogszabályban meghatározott ügyintézési határidő ugyan 3 hónap, de például a szakhatósági állásfoglalások határideje 21 nap, ami nem számít bele a 3 hónapba. Meg kell várni annak a nemzetközi eljárásnak is végét, amelyben a bejelentkezett 10 ország is megteheti az észrevételeit a paksi beruházással kapcsolatban.

Az Országos Atomenergia Hivatal mint hatóság, várhatóan év végén hozhatja meg a határozatát, hogy hozzájárul-e a paksi beruházáshoz vagy sem. Ha a határozattal a zöldszervezetek nem értenek egyet, akkor a Környezetvédelmi Főfelügyelőségnél fellebbezhetnek, és ha a felügyelőség döntését nem fogadják el, bírósághoz is fordulhatnak. Abban az esetben, ha a bíróság határozatával sem értenek egyet, a paksi bővítés ellenzői nemzetközi fórumhoz nyújthatják be panaszukat. A felebezések, bírósági eljárások nem halasztó hatályúak, tehát megkezdődhet az építkezés. Elvileg az is előfordulhat, hogy végső soron a beruházást ellenzők javára dönt akár a hazai, akár a nemzetközi bíróság, s az azt jelenti, hogy az erőműnek nem lesz környezeti engedélye, ami azzal jár, hogy vagy le kell újra folytatni a környezeti hatásvizsgálatot, vagy Paks II. nem működhet.

A még megmaradt kevéske hitelét is elveszítheti a kormány, ha mégsem csökkenti a bankadót úgy, ahogyan azt az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banknak (EBRD) és az Erste Bank Group AG vezetőinek Orbán Viktor kormányfő megígérte, a nemzetközi hitelminősítő intézetek egy része is számol ugyanis ezzel a lehetőséggel. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az új földtörvény, illetve az 1200 hektár feletti nagyságú termőföldterület után járó uniós támogatás lefölözése már rövid távon is visszavetheti az agrárhitelezést. .