Megint megy az ötletelés, de ezt már megszoktuk – reagál erős kétkedéssel a hangjában egy XVI. kerületi háziorvos, amikor az új alapellátási törvényről faggatom. Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke azt sérelmezi, hogy az egész szöveg orvoscentrikus, pedig 300 védőnői állás is betöltetlen az országban, ezen a területen is lenne mit változtatni, de nem látják a koncepciót, ami tényleges javulást hozna. Nincs benne jövőkép, ez egy lufi – folytatja ugyanezt a gondolatot Kökény Mihály az ágazat szakértője, egyetemi oktató, aki kétszer is ült az egészségügyi miniszteri bársonyszékben. A lapunk által megkérdezett szakemberek egybehangzóan azt hiányolják, hogy a jó esetben kerettörvénynek nevezhető anyag nem kínál megoldást a végzetesen elöregedő háziorvosi kar megújítására. Márpedig a 6331 jelenleg praktizáló alapellátást végző orvosból alig kétszáz a 35 év alatti fiatal,csaknem 4500 betöltötte az 50. életévét, legnépesebb az 55 év feletti korosztály, köztük tizennégyen pedig már 80 évesek is elmúltak. A törvénytervezet is a korösszetétel megváltoztatását nevezi a legfontosabb célnak, ám megoldást nem képes felmutatni.
Érthető módon óvatosabban fogalmaz Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ) elnöke, hisz neki a törvény parlamenti elfogadásáig, majd a számtalan ehhez kapcsolódó miniszteri rendelet meghozataláig folyamatosan egyeztetnie kell az egészségügyi államtitkársággal, hogy a kormány múlt heti jóváhagyásával kijelölt keretek között a lehető legtöbbet érjék el. A szövetség vezetője a nemrég Zalakaroson megtartott országos gyűlésük után lapunknak nyilatkozva az alapellátási törvénytervezet legnagyobb hozadékának a kiszámíthatóságot nevezte. Selmeczi Kamill szerint az új törvény elindíthatja az elmozdulást és a praxiscseréket. de nincs áttörés abban, hogy a fiatal doktorok számára vonzóvá tegyék a háziorvosi munkát. Érdemi változás csak akkor érhető el, ha a legnehezebb helyzetű településeken dolgozó orvosok kézzelfogható, pénzben mérhető előnyöket kapnak, de ennek nyomait sem látni az új törvény szövegében.
Praxisközösségekben gondolkodnak
Az Országos Alapellátási Intézet idén januári adatai szerint 127 olyan orvosi állás betöltetlen, ahol a felnőttek és gyermekek ellátását együtt kellene megoldani, de nem találnak szakembert további 38 felnőtt és 42 gyermekorvosi körzetbe sem. Ezeken a helyeken többnyire évekig üres marad a rendelő, de például Mezőhéken, Kenderesen, Abaújkéren vagy Bácsszőlősön tíz évvel ezelőtt távozott az utolsó háziorvos. A FAKOOSZ által várt pozitív diszkriminációról szó sincs, ehelyett praxisközösségek és csoportpraxisok kialakításában gondolkodik az egészségügyi államtitkárság. Ezek működését egy későbbi kormányrendeletben akarják szabályozni, egyelőre csak annyit tudni, hogy a minta a Svájci Hozzájárulásból elkezdett Alapellátási modellkísérlet hasonló rendszere. (A kísérletet vezető Papp Magort, a rezidensszövetség egykori elnökét számtalan kísérlet után sem sikerült elérnünk.) Kökény Mihály jónak tartaná ezt az irányt, de egyelőre nem látja a garanciát, hogy végigviszik az átszervezést, újragondolják a feladatokat és megerősítik a szakdolgozói gárdát az alapellátásban. Az írás elején már idézett fővárosi háziorvos nem bízik a praxisközösségekben, mert – mint mondja - a napi gyakorlatban ma sem könnyű a zavartalan együttműködés a kollégák között.
Arra már nem a kormány, csak a területet felügyelő miniszter kapna felhatalmazást, hogy rendeletben listázza a háziorvosi és védőnői ellátások szakmai szabályait, az orvosválasztás egyelőre nagyon ködösen megfogalmazott kérdéseit vagy az ügyeleti ellátás kereteit, vagy azt, hogy mit kell érteni a kollegiális szakmai vezetői, magyarul szakfelügyelői tituluson.
Az önkormányzatok „benyelik” a döntést
Az alapellátási törvénnyel kapcsolatban a legnagyobb áttörésként a vállalkozó háziorvosok helyi iparűzési adójának eltörlését harangozza be a kormány. Zombor Gábor államtitkár szakmai fórumokon, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a múlt heti kormányülés után emelte ki a kedvezményt, mint a szakma pénzügyi megmentőjét. Az éves szinten 150-200 ezer forintos adót a lapunknak nyilatkozó háziorvos bosszantónak tartja ugyan, de szerinte ennek eltörlése nem váltja meg a szakmát. Ráadásul a törvényjavaslat alapján a kedvezmény csak annak jár, akinek az iparűzési adóalapja adott évben nem haladja meg a 10 millió forintot és ez – a MedicalOnline információi szerint csak a praxisok kisebbik részére igaz. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke nem örül az önkormányzatok kontójára tett bejelentésnek, mert a kistelepüléseken ez a viszonylag szerény adóbevétel is számít, de – ahogy mondta - „benyelik” a döntést, ha a parlament elfogadja azt. A Népszavának nyilatkozva ugyanakkor kevésbé engedékenyen fogalmazott a rendelők után eddig beszedett bérleti díjak eltörléséről, amit a kötelező tartalommal, vagyis egységes szöveggel megkötendő szolgáltatási szerződésekben kellene rögzíteni. A települési vezetők szerint ez már durva beavatkozás a döntési szabadságukba, hiszen nincs mozgásterük: az egészségügyi alapellátás változatlanul a helyi önkormányzatok egyik alapfeladata marad.
A fiatal orvosoknak, különösen a más szakvizsgával is rendelkező szakembereknek az iparűzési adó esetleges eltörlésénél nagyobb vonzerő lehet, hogy nyártól egészségpénztári pénzből is meg lehet venni a praxisokat, ha pedig kölcsönt vesz fel az orvos, állami kamattámogatásra számíthat. Az alapvetően háziorvosként tevékenykedő szakorvosok, például belgyógyászok pedig saját rendelőjükben külön díjazásért szakorvosi munkát is végezhetnek majd, ha ehhez adottak a tárgyi feltételek.
Védőnők is hiányoznak
Az alapellátás egészéről kellene szólni a törvénynek, de az orvosok munkáját segítő és kiegészítő szakemberek nem elég hangsúlyosan jelennek meg benne – sérelmezi a kormány által jóváhagyott tervet a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke. Csordás Ágnes szerint keveredik a szövegben a háziorvos és az alapellátás fogalma, amit egyértelműen arra vezet vissza, hogy az ápolási szakmának, benne a védőnőknek is megszüntették a főosztályi szintű képviseletét a szakminisztériumban, így egyszerűen nem volt, aki észrevette volna ezt a csúsztatást. Márpedig a védőnői állások betöltése ugyanolyan megoldatlan az országban, mint a háziorvosi praxisoké: 300 üres álláshely van, ezek nagy része egy évnél régebben maradt szakember nélkül. Különösen rossz a helyzet Borsod, Heves, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye egyes térségeiben, de Fejérben is van olyan védőnő, aki kényszerűségből négy körzet gyerekeit látja el egy fizetésért.
A védőnők nem várnak áttörést attól, hogy az alapellátási törvény rögzíti a szülők együttműködési kötelezettségét, mert az újszülött és iskoláskori szűrések most is kötelezőek, rendben zajlanak, a jogszabályi szigorítástól pedig az anyákat nem engedik el jobban a munkahelyekről, hogy évente egyszer szűrésre vigyék a gyereküket – érvel az egyesület elnöke. Hiányolják viszont annak kimondását, hogy a helyi iparűzési adó és a rendelő bérleti díjának eltörlése a vállalkozó védőnőkre is kiterjed. A törvénytervezethez csatolt koncepcióban egyelőre vízió szinten tűnik fel az orvosok és ápolók életpályamodelljéhez kapcsolódó esetleges bértábla, de egyikben sem látja a védőnők helyét Csordás Ágnes.
Az ígéretek annyit érnek, amennyit beváltanak belőlük – summázza az egészségügyben dolgozóknak a megkezdett változásokkal kapcsolatos óvatosságát Kökény Mihály. A ma már egyetemi oktatóként és szakértőként dolgozó szocialista politikus sem az alapellátási törvényt, sem a kórházak kapacitáselosztáson alapuló átszervezésének tervét nem tartja kiérlelt elképzelésnek. Megfogalmazása szerint a szakma és a közvélemény kapkodó tesztelése zajlik, az ötlethalmaz pedig sok esetben ellentmondásokat tartalmaz. Példaként említi, hogy miközben a rezidensekkel akkor kötnek szerződést, ha lemondanak a hálapénzről, az igazságügyi tárca éppen legalizálni készül az utólag adott borítékot.
Nyerni nem, de bukni lehet
Sem az alapellátási törvény esetében, sem a kórházi struktúra átalakításánál nem tudni Kökény Mihály szerint, hogy valójában mit akar a kormány. Az ágazatot 1996-1998 között népjóléti miniszterként, majd 2003-2004 között egészségügyi, szociális és családügyi miniszterként vezető szakember az előző Orbán-kabinet idején született Semmelweis Terv koncepcióját hiányolja a mostani lépésekből. Káosz van az ágazatban, legmélyebb válságát éli ezekben a hónapokban a hazai egészségügy – mondja a politikus, miközben utal a pénzhiányra, a betegek biztonságát veszélyeztető elvándorlásra és az ápolók által kezdeményezett tiltakozó akciókra. A megmozdulásoktól azonban nem sokat vár, mert az utolsó pillanatban a köztudatba bedobott pénzügyi mankókkal, például a jövő évi költségvetésbe tervezett 15,8 milliárdos egészségügyi bérrendezés ígéretével a kormány kifogta a szelet az egyébként is óvatos és gyenge érdekképviseletek vitorlájából. Az egyéni akciók pedig akkor sem vonzanak tömegeket, ha a célok szimpatikusak.
A legnagyobb bajt abban látja Kökény Mihály, hogy a jövőképpel nemcsak a kormány marad adós, hanem az ellenzéki pártok és a szakmai szervezetek is, vagyis sehol nem látszik a megoldás. Ráadásul a pénzhiány is iszonyatos a hazai egészségügyben – idézi a nemzetközi adatokat, amelyekben Magyarország süllyed a szerb és macedón közkiadások szintjére, a jelenlegi rendszerben már nincsenek tartalékok, minden gyógyításra és ápolásra fordított 100 forintból 38 ma már az emberek pénztárcájából kerül a kasszába. A szocialista szakértő az ágazatra fordított összeg fokozatos másfélszeresre emelését tartaná szükségesnek, amihez az első lépés a személyi jövedelemadó 1 százalékos tervezett csökkentésének elhalasztása lehetne. Kormányközeli források alapján ugyanakkor úgy látja, a bűvésztrükkök ellenére jövőre sem számíthat sok jóra az egészségügy.
Több évtizedes tapasztalata pedig azt mondatja vele, hogy ha a politika tartósan visszaél a kiszolgáltatott rétegek, jelen esetben a betegek türelmével, azt a választók képesek megbosszulni. Választást ugyan sehol nem nyernek egészségügyi programokkal – emlékeztet Kökény Mihály, de ha nem kezelik helyén az ágazat bajait, abba simán belebukhat egy kormány.
