A riporter felvetésére, hogy a Fővárosi Ítélőtábla pénteken - a gyanúsítottak 2009-es elfogása után több mint fél évtizeddel - kihirdetett másodfokú döntése a három tényleges életfogytiglanra ítélt vádlott esetében még mindig nem jogerős, az ügyvéd megjegyezte: korábban három év volt az előzetes letartóztatás felső határa, azután négy évre emelte a jogalkotó, majd az ároktői banda ügye kapcsán súlyos bűncselekményeknél eltörölte a felső határt, és így már jogerős ítélet nélkül is korlátlan ideig fogva tarthatók a vádlottak. Bérdi Zsolt hozzáfűzte: a romagyilkosságok ügyében arra számít, hogy a harmadfokon eljáró Kúria fél-egy év múlva hozhat döntést.
A Kúria feladata, hogy vizsgálja egyrészt a tábla másodfokú döntésének megalapozottságát, másrészt az eddigi eljárás szabályszerűségét - mondta a védő, aki szerint történhettek olyan törvénysértések, amelyek miatt az eljárás megismétlésére lesz szükség.
A tábla pénteki döntése szerint csak a negyedrendű vádlott, Csontos István ügyében emelkedett jogerőre a korábban első fokon kiszabott 13 év fegyházbüntetés. A tényállás szerint Kiss Árpád és testvére, Kiss István, valamint Pető Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. Negyedik társuk, Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként. A bűncselekmény-sorozat következtében hat ember, köztük egy gyerek meghalt, öten súlyosan megsérültek.
Az ítélőtábla fél napon át tartó szóbeli indoklásában kitért a többi között arra, hogy a védők által jelzett eljárási szabálysértések nem alapozták meg a hatályon kívül helyezést, illetve új eljárás elrendelését. A tényleges életfogytiglan kapcsán leszögezte: a rasszista indítékból elkövetett, élet elleni cselekmények elkövetői a legsúlyosabb büntetést érdemlik.