- Orbán Viktor tegnapi rádióinterjújában arról beszélt, ha másképp nem tudják megvédeni a törvénytisztelő embereket, akkor be kell vezetni a halálbüntetést. Pedig a múlt héten még arról biztosította az Európai Parlament elnökét, hogy nem lehet szó az uniós joggal ellentétes büntetés visszaállításáról.
- Elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök egyik héten megígéri Martin Schulz-nak, hogy nem akarja bevezetni a halálbüntetést, majd egy héttel később kijelenti, ezt nemzeti hatáskörbe kell helyezni, hogy azután a magyarok maguk dönthessenek a kérdésben. Orbán Viktor lezárt mérkőzést akar újranyitni, holott ez a meccs régen eldőlt. Valójában értelmetlen a kérdés, hiszen az alaptörvény és a nemzetközi kötelezettségek is kizárják a halálbüntetés bevezetését. 2007 végén Orbán országgyűlési képviselőként maga is megszavazta az Európai Unió Alapjogi Chartáját, ami kizárja ezt a büntetéstípust. Az emberi élet kioltása, mint megtorlás, morális és erkölcsi értelemben is elfogadhatatlan. Azért is helytelen, mert ha valakiről később kiderül, hogy ártatlan, már nem lehet feltámasztani. Gondoljunk csak a móri gyilkosság esetére, ahol két, utólag ez ügyben ártatlannak bizonyult emberen hajtottak volna végre halálbüntetést. A világ demokratikus országai csak elvétve alkalmazzák ezt az eszközt. Többek közt az Egyesült Államokban is rendszeresen kerülnek napvilágra olyan esetek, amelyekben utólag kiderül, valójában ártatlan embert ítéltek halálra. A tényleges életfogytiglan szigorú büntetés, amelyik viszont lehetőséget ad az esetleges tévedés helyrehozatalára.
- Sokak szerint a halálbüntetés napirenden tartásával szélsőjobboldalról akar szavazókat szerezni a miniszterelnök. Valóban profitálhat ebből a Fidesz, vagy inkább a Jobbik táborát hizlalja?
- Vélhetően az utóbbi igaz, de az is biztos, hogy Orbánnak a halálbüntetésről szóló felvetései taktikai célokat szolgálnak, ez a jobbikos szavazókért folytatott játszma része. Nem véletlenül vált slágertémává a kormányzati demagógiában.
- A másik slágertéma a migráció, amivel uniós politikusok szerint az alantas ösztönökre lehet játszani. A kormányfő tudatosan kriminalizálja a bevándorlókat. Tényleg minden menekült terrorista, vagy csak azok, akiket Orbán annak nevez?
- A miniszterelnök két teljesen eltérő kategóriát tudatosan mos egybe, a kettőnek gyakorlatilag nincs köze egymáshoz. A terrorcselekményeket, amelyektől az utóbbi években hangos volt Európa, nem menekültek, hanem uniós állampolgársággal rendelkező, már több generációval korábban bevándoroltak leszármazottai követték el. A menekültekkel való riogatás célja ugyanaz, mint a halálbüntetés körüli demagóg kormányzati kommunikációé. Velük igyekeznek megszólítani a Fidesztől elpártolt és esetleg a Jobbikkal szimpatizáló választókat.
- Milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek a migránsok a magyarok számára?
- Nemzetbiztonsági kockázatot a terrorizmus és a szervezett bűnözés jelent az országnak. A migránsok a jobb élet reményében érkeznek, és nem azért, hogy romboljanak. Ahogy a magyar migránsok sem azért mennek Berlinbe vagy Londonba, hogy az Egyesült Királyság vagy Németország biztonságát veszélyeztessék.
- A miniszterelnök rendre megélhetési bevándorlókkal riogat.
- A megélhetési bevándorló politikai kategória, egy manipulatív kormányzati kommunikáció része. Azt akarja üzenni: a bevándorlók elveszik a munkahelyeket. Ezzel szemben például az egészségügyi szektor nem is működne a "bevándoroltak" nélkül. Mostanában valóban megnövekedett a menedéket kérők száma, de a kérelmezők jelentős része tranzitországnak tekinti Magyarországot. A bevándorlás és a migráció ellenességgel az igazi problémákról akarja elterelni a figyelmet a kormány.
- Igaza van Orbánnak, amikor azt hirdeti, hogy Brüsszel és az Európai Unió nem képes megfelelően kezelni a bevándorlás kérdését, ezért Magyarországnak a saját útját kell járnia? A miniszterelnök tegnap azt mondta, az unió életszerűtlen szabályai nélkül képesek lennénk megvédeni magunkat a megélhetési bevándorlóktól.
- Érdemi bevándorláspolitikát az EU ellenében nem lehet alkalmazni, különösen azért nem, mert a bevándorlók célországa elsősorban nem Magyarország, hanem más nyugat-európai és észak-európai országok. Annyi történik, hogy a miniszterelnök euroszkeptikus gondolatokat és Brüsszellel kapcsolatos fenntartásait próbálja politikai szavazatvásárlásra felhasználni. Uniós források nélkül valójában sehová nem jutnánk, ezeket a pénzeket pedig többnyire azon országok adófizetői adják össze, amelyekbe a magyar migránsok vándorolnak.
- A nemzeti konzultáció kérdéseit már az Európai Néppárt is bírálja.
- A konzultáció álcázott fideszes propaganda, aminek csupán a hatalom megtartása a célja.
- Korábban egy háttérbeszélgetésen azt mondta, a magyarok nincsenek felkészülve arra, hogy akár egy népviseletbe öltöztetett bábu mellől üzenjen az országnak az Iszlám Állam hóhéra. Azóta a parlament megszavazta, hogy Magyarország 150 katonát küld az IS elleni nemzetközi koalícióba. Milyen veszélyt jelenthet ez a számunkra?
- Jelenleg a világon egyetlen helyen sincs teljes biztonság. A terrorizmusban "doktrína-váltás" következett be. Életbe lépett az "ölj, ahogy tudsz" alapelve. Ezért nehéz megmondani, hogy az Országgyűlés döntése milyen többletkockázatot jelent Magyarország számára. Annyi azonban biztos, hogy a misszióban fegyveres alakulattal részt vevő országokban érdemben nő a fenyegetettség. Elsősorban nem a misszióban részt vevő, jól felkészített katonák biztonsága a fő kérdés, hanem minden magyar emberé, aki akár a Magyarországon, akár máshol a világban, különösen a Közel-Kelet valamely országában él.
Fotó: VAJDA JÓZSEF, Népszava
- Az Iszlám Állam több hazai honlapot is feltört már. Megelégszenek majd ennyivel, vagy a legrosszabbra is fel kell készülni?
- Rettegni nem szabad. Úgy nem lehet élni, és a terroristák is ezzel érnék el céljukat. Nehéz bármit megjósolni, az viszont kijelenthető, hogy Magyarország nem elsődleges célpont.
- A szocialisták kíváncsiak voltak arra, Magyarország a népességhez képest miért sokkal nagyobb arányban képviselteti magát az akcióban, mint az Egyesült Államok, Németország vagy Franciaország, amelyek közvetlenül is érintettek az ügyben. Kaptak erre választ a kormánytól?
- Sajnos nem. Az MSZP-nek volt önálló javaslata, de a kormánypártok leszavazták, pedig sokkal jobban megfelelt az ország reális teher- és kockázatviselő képességének, hiszen nem fegyveres katonák Irakba küldését jelentette volna. Véleményem szerint az helyes, hogy részei vagyunk a nemzetközi koalíciónak, de a parlamenti döntés túlzottan ambiciózus és szükségtelen kockázatnövekedést jelent. Ráadásul a felkérés nem az ENSZ-től, az EU-tól vagy a NATO-tól érkezett.
- Mit jelent a titkosszolgálatok számára ez a misszió?
- A szolgálatok eddig is kitűnően helyt álltak mind Afganisztánban, mind más küldetés esetén. Most azonban új kihívással is szembe kell nézni. Nem csak az expedíciós-missziós tevékenységet kell támogatni, hanem a belföldön esetlegesen megjelenő terrorizmussal szemben is meg kell védeni az országot. Itt nagyon precíz koordinációra van szükség a belföldi szolgálatok, a rendőrség és a TEK között, valamint a külföldi társszolgálatok szintjén is. Természetesen ezekhez a megnövekedett feladatokhoz többletforrásokra van szükség, különösen a felderítéshez és megelőzéshez. Bízom benne, hogy az aktuális költségvetés tervezésekor a kormány ezt fokozottan figyelembe veszi majd.
- Szakértők azzal nyugtatnak, hogy az iraki Kurdisztán, ahol a jövőben magyar katonák is segíthetik az Iszlám Állam elleni harcot, stabil és biztonságos területnek számít. Eszerint ott semmilyen veszély nem fenyegeti a magyar katonákat?
- Irakon belül Kurdisztán viszonylag nyugodt helynek számít, bár ezt cáfolja az elmúlt hetekben Erbilben végrehajtott merénylet. Ezzel együtt a magyar bázis nem tartozik a kiemelkedően veszélyeztetett helyek közé, de a katonák a bázistól messzebb is végeznek feladatokat.
- Ukrajnában bármelyik pillanatban ismét kirobbanhat a háború. Erről Petro Porosenko elnök beszélt a napokban. Azt mondta, Kelet-Ukrajnában ismét egyre éleződik a fegyveres konfliktus. Magyarországot ez semmilyen módon nem veszélyezteti?
- Ukrajnában rövid távon nem látszik a megoldás, ami azt is jelenti, hogy ez a katonai- és gazdasági válság kihat az egész régióra, amelynek Magyarország is része. Egy esetleges háborús konfliktus esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy hazánk tagja a NATO-nak és az EU-nak, valamint arra is, hogy Ukrajnában, azon belül Kárpátalján csaknem kétszázezer honfitársunk él. Ezért valóban nagyon körültekintően kell eljárni a kialakult helyzetben. Talán azt mondhatnám, hogy támogatható minden olyan megoldás, amely nem a fegyverekről, hanem a tárgyalóasztalról szól.
- Azt hallani, hogy Kárpátaljáról Magyarországra menekülnek a sorozás elől az ott élő magyarok. Ez nem migráció, ami ellen a kormány most csatát hirdetett?
- Azokat a nemzettársainkat, akik egy háborús övezetből itt keresnek menedéket, támogatnunk és segítenünk kell. Érdekes kérdés viszont, hogy milyen alapon tesz a kormány különbséget migráns és migráns között.
- Mostanában azt hallani, hogy a fideszesek ismét átalakítanák választási rendszert. Egyebek mellett azért, mert az időközi országgyűlési voksolások azt bizonyították, a régi rendszer jobban kedvezett a kormánypártnak. Mit szólnak ehhez a szocialisták?
- Azt már korábban is elmondtuk, hogy a kormánypártok a maguk képére formálták a választási rendszert. Most úgy tűnik, a bumeráng effektus érvényesül: az elmúlt időszak három országgyűlési és két önkormányzati időközi választása közül a kormánypárt valamennyit elveszítette. Egyáltalán nem meglepő, hogy fideszes boszorkánykonyhában újabb választási fércmunkán dolgoznak. Az MSZP szerint a jelenleginél arányosabb választási rendszerre van szükség, amelyet csak széleskörű társadalmi konszenzussal szabad kialakítani. Olyan rendszer kell, amely nem teszi lehetővé, hogy a teljes népesség 22 százalékos támogatásával bárki kétharmados országgyűlési többséget szerezzen.
