. A törvénytervezet feljogosítaná a kongresszust arra, hogy mérlegelje, esetleg elvesse az iráni nukleáris program korlátozásáról megkötendő végleges nemzetközi megállapodást és fenntartja azt a jogát, hogy rendszeres időközönként felülvizsgálja az Iránnal kötendő atomalkut.
A szenátusi voksolás során 98 támogató és csupán egyetlen ellenző szavazat született annak ellenére, hogy előkészítését nagy viták kisérték. Az Obama-kormányzatnak ugyanis saját törvényhozásával is meg kell küzdenie, hogy ne akadályozzák és újabb szankciófenyegetésekkel ne veszélyeztessék az Iránnal folyó tárgyalásokat. Az e kérdésben megmutatkozó republikánus-demokrata szembenállás legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor a republikánusok meghívták a kongresszusba a megállapodást élesen ellenző és épp a választási kampányfinisben járó Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, illetve amikor a párt 47 szenátora márciusban nyílt levélben arra figyelmeztette Teheránt, hogy az esetleges megegyezés csak addig marad érvényben, amíg Barack Obama az elnök.
A szenátus külügyi bizottsága előzőleg 19:0 arányban átengedte a törvénytervezetet, republikánus részről azonban nem kevesebb, mint 67 módosítást terjesztettek be. Ezek egyike, az elnökjelöltségre is pályázó Marco Rubio floridai szenátor javaslata azt tartalmazta volna, hogy Irán a megegyezés feltételeként nyilvánítsa ki, hogy elismeri Izrael államot. Ez a követelés azonban az egész tárgyalási folyamatot kudarcra ítélte volna.
A képviselőház vélhetően jövő héten szavaz majd a jogszabály tervezetéről. A Fehér Ház közölte, Barack Obama aláírja a törvényt, ha azt a szövetségi törvényhozás mindkét háza elfogadja. John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke nyilatkozatban biztosította támogatásáról a törvénytervezet, kevéssel a szenátusi voksolás után.