Bűnügy-baleset;romagyilkosságok;Kúria;másodfokú ítélet;

A vádlottak a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságok másodfokú büntetőperének ítélethirdetésén a Fővárosi Ítélőtáblán. M

Romagyilkosságok: a Kúrián folytatódik a per

A három tényleges életfogytiglanra ítélt vádlott ügyében fellebbezések miatt harmadfokon a Kúrián folytatódik a romagyilkosságok ügyében indult büntetőper.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon helybenhagyta a romagyilkosságok ügyében korábban első fokon kiszabott három tényleges életfogytiglant és a negyedrendű vádlott 13 éves fegyházbüntetését, ám néhány kisebb súlyú cselekménynél változtatott a minősítésen.

A romagyilkosságok perében 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélték Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott. Az eljárás adatai szerint Kiss Árpád, a testvére, Kiss István és Pető Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként. 

Az elkövetők 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán hajtottak végre támadást.

Kiss Árpád elsőrendű, mellette Kiss István másodrendű, Pető Zsolt harmadrendű és Csontos István negyedrendű vádlott. MTI Fotó: Mohai Balázs

Kiss Árpád elsőrendű, mellette Kiss István másodrendű, Pető Zsolt harmadrendű és Csontos István negyedrendű vádlott. MTI Fotó: Mohai Balázs

A kislétai és a tiszalöki bűncselekménynek egy-egy, a nagycsécsinek és a tatárszentgyörgyinek két-két halálos áldozata volt. Első fokon a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott. A vádlottak fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés és új elsőfokú eljárás, részben felmentés érdekében. Az ügyészség a negyedrendű vádlott esetében súlyosítást indítványozott, mert álláspontja szerint Csontos Istvánnak a katonai elhárítás egykori ügynökeként lett volna lehetősége arra, hogy megakadályozzon gyilkosságokat, ha tájékoztatja a hatóságokat az általa korábban megfigyelt társaságról.

A kormány döntésének következtében a 2010-es évtől öt látványsportág is részesülhet a társasági adókedvezményből (TAO), amelyek elsősorban az utánpótlás- és létesítményhelyzetet hívatottak javítani. Ennek a támogatási formának az első eredményei már láthatóak, igaz nem ott, ahol az ország vezetői azt látni szeretnék. Összeállításunkban annak jártunk utána, miként sáfárkodott a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda, a labdarúgás és a vízilabda a milliárdokkal. Talán nem meglepő, a legkevesebb eredményt a labdarúgásban sikerült elérni – bár ott kifejezetten jól haladnak a létesítménycélú beruházások –, ezzel szemben a többi sportág tényleg bebizonyította, hogy nem csupán pénzpocsékolás volt a számukra érkezett állami támogatás.