Olvasom az MTI 2015. május 5- közleményét, amely azt tartalmazza, hogy „a Jobbik szerint megbukott a boltok vasárnapi zárva tartására vonatkozó törvény, ezért vissza kell vonni azt. Dúró Dóra, a párt országgyűlési képviselője keddi sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a társadalmi felháborodás olyan mértékű, amivel nem mehet szembe az emberek érdekeit szolgálni kívánó kormány. A jogszabályt a hatályba lépése óta eltelt másfél hónapban többször kellett módosítani, mert életszérűtlen és szakmaiatlan - jegyezte meg.(….) A szabad vasárnap kérdését legitim felvetni, de széles körű társadalmi vita végén, kiérlelt javaslatot kell letenni ahhoz, hogy az sikeres legyen, a hatályos törvényt pedig vissza kell vonni - ismertette a Jobbik álláspontját Dúró Dóra.”
Érdekes körülmény, hogy a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény 2014. december 16-i végszavazásakor a Jobbik frakció egységesen tartózkodott, a 2015. április 28-ikai idevonatkozó normaszigorítást (a világörökségi területek boltzár alá vonását) viszont a frakció többsége támogatta.
Ezért meglepő, hogy a DK, az MSZP és a Liberálisok után május első napjaiban a radikális jobboldal parlamenti pártja is hirtelen fordulattal elutasította a vasárnapi nyitva tartást tiltó hatályos jogi szörnyszülöttet, és társadalmi párbeszédet javasolt a kérdéskör kapcsán. A szélsőséges megnyilvánulásoktól sem mentes, a multinacionális vállalkozások magyarországi térnyerése ellen gyakran élesen fogalmazó Jobbik tehát hajlik korábbi programja és véleménye felülvizsgálatára. A magát mérsékeltnek és konzervatívnak nevező kormányzati oldal viszont köti az ebet a karóhoz, az az nem hallgat senkire, nem tárgyal senkivel, a szakmai háttér nélkül alkotott rossz törvényt továbbra is hatályban tartja és nyíltan a társadalom többségének érdekeivel szemben menetel. Jogi mindenesük, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke – ugyancsak május 5-ikén - két mondatban összegezte a vasárnapi boltzár következményeit: „Egyértelmű és világos pozitív gazdasági hatása van annak, hogy a magyar tulajdonban álló kisboltok nyitva lehetnek, így számukra ez mindenképpen kedvező. Egy értékalapú politikai döntésnél sok esetben nem csak azt kell mérlegelni, hogy egy döntés népszerű-e, lesz-e rövidtávú politikai haszna.”
Ezt az értékalapú politikai döntést kár volt emlegetnie, mivel az elmúlt évek felettébb gyanús föld-, trafik- és takarékszövetkezeti akciói igencsak materiális jellegű vagyonelemek kedvelésére utalnak. Ha konkrét bűncselekményekre nem is derült fény, azért minden nagykorú állampolgár számára nyilvánvalóvá vált, hogy nem valamiféle nemes eszmeiséget tükröző értékelvűségről, hanem nagyon is jól beárazható értéket képviselő ingatlanok, cégek és pénzeszközök megszerzéséről, a nagypolitika képviselőivel is partneri viszonyban lévő személyek közvetlen és nyers anyagi érdekeltségéről volt szó.
A Jobbik színre lépésével új megvilágításba került a vasárnapi zárva tartás. Kiderült, hogy nemcsak a baloldali pártok és az „idegen erők” fizetett ügynökeinek minősített munkaadói szövetségek valamint szakszervezetek képviselői tiltakoznak az ésszerűtlen és szigorú boltzárlat ellen, hanem ma már egy olyan közösség is, amely „értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális, nemzeti-keresztény párt.”
Azt persze nem tudom, hogy mi okozta a hirtelen irányváltást. A politikai haszonelvűség dominál,vagy mindössze annak a felismerésnek vagyunk tanúi, hogy a jobbikosok rádöbbentek: a kiskereskedelmi egységek nyitva/zárva tartásának kérdését sem balról, sem pedig jobbról nem célszerű ideológiai köntösbe bújtatni. Az is lehet, hogy Jobbik vezetői megértették: mindennapi életkörülményeinket befolyásoló, praktikus karakterű közügyről van szó, azaz Magyarország lakossága párthatározatoktól függetlenül szeretne vásárolni, lehetőség szerint olcsón, kulturált körülmények között és zavartalanul. Kétségek között őrlődve is próbáljunk meg bízni abban, hogy nem az olcsó népszerűség hajhászása húzódik meg a váratlan fordulat mögött, hanem higgadt helyzetértékelés eredménye a megvilágosodás. Így legyen!
A szorgalmasan dolgozó magyar népet pedig biztosan nem kell egymilliárd forintba kerülő, 12 elemes ostoba keresztrejtvénnyel (nemzeti konzultációval) kínozni.Sokkal célravezetőbb lenne értelmes és őszinte párbeszédet folytatnia lakosság többségét közvetlenül és nagyon kellemetlenül érintő boltzárlatról. Szakmai érvek felsorakoztatásával és a realitások talaján állva biztosan találnánk jó megoldást. Érdekalapon, értékek szem előtt tartásával.
