Érzékeny szakaszban tartanak Teherán és a Hatok között az iráni nukleáris program visszafogásáról kötött elvi megállapodás konkretizálásáról folyó tárgyalások. New Yorkban, az atomsorompó egyezmény felülvizsgálati konferenciájának margóján egy hét után tegnap zárultak a szakértői egyeztetések.
Irán és az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, valamint Németország megbeszélései Bécsben folytatódnak. A tervek szerint jövő kedden, május 12-én az EU politikai igazgatója, Helga Schmid egyeztet az iráni kormányzat képviselőivel, majd 15-étől a Hatok is bekapcsolódnak a szövegezésbe – jelentették be tegnap az Európai Bizottság illetékesei Brüsszelben. Az egyezmény részleteinek kidolgozását június 30-ig kell véglegesíteni.
Magasrangú amerikai illetékes szerint Washington be akarja biztosítani magát arra az esetre, ha Irán megsértené a szerződést, de attól tart, Oroszország és Kína megvétózhatja a szankciók újbóli felújítását. Név nélkül nyilatkozó illetékesek a Reuters hírügynökségnek elmondták, a szankciók mellett a másik fő vitakérdés az, Irán a jövőben hogyan juthat nukleáris technológiához.
A legutóbbi tárgyalásokon arról állapodtak meg, hogy az ENSZ BT feloldja az Iránnal szemben hozott összes szankciót, kivéve a fegyverembargót, s rakétavédelmi rendszer építésének tilalmát. Samantha Power, az amerikai ENSZ-nagykövet hírek szerint szeretné elkerülni, hogy megismétlődjön az, ami a Szíria elleni szankciók esetében történt.
Az Obama-kormányzatnak mindeközben saját törvényhozásával is meg kell küzdenie, hogy ne feküdjenek keresztbe, s újabb szankciófenyegetésekkel ne veszélyeztessék az Iránnal folyó tárgyalásokat. A washingtoni szenátus kétpárti kompromisszumos egyezségre jutott, hogy jóváhagyja az egyezményt, de fenntartja azt a jogát, hogy rendszeres időközönként felülvizsgálja az Iránnal kötendő atomalkut. Az erről rendelkező törvényjavaslatról várhatóan csütörtökön szavaz az egész szenátus.
A szenátus külügyi bizottsága 19:0 arányban átengedte a törvénytervezetet, republikánus részről azonban nem kevesebb mint 67 módosítást terjesztettek be. Ezek egyike, az elnökjelöltségre is pályázó Marco Rubio floridai szenátor javaslata azt tartalmazta volna, hogy Irán a megegyezés feltételeként nyilvánítsa ki, hogy elismeri Izrael államot. Ez a követelés azonban az egész tárgyalási folyamatot kudarcra ítélte volna.
Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségi vezetője lezárta a vitát, s ezzel elejét vette annak, hogy további módosító javaslatokat napirendre tűzzenek. Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának befolyásos elnöke reményét fejezte ki, hogy – ha semmi nem jön közbe – biztos többséggel átmehet a törvényjavaslat.
A sok hónapos tárgyalások után a svájci Lausanne-ban április elején tető alá hozott, ám az Egyesült Államokban továbbra is hevesen vitatott nukleáris keretegyezmény lényege, hogy Irán az ellene hozott pénzügyi és gazdasági szankciók feloldásáért fejében átmeneti ideig korlátozná külföldön – különösen Izraelben – széleskörű gyanakvással kísért nukleáris fejlesztési programját, mindenekelőtt visszafogná az urándúsítást. Teherán a legutóbbi nyilatkozatok szerint ragaszkodik ahhoz, hogy mindenféle előzetes feltétel nélkül, haladéktalanul oldják fel a kereskedelmi és más büntetőintézkedéseket, különben nem hajlandó még a nukleáris önkorlátozás elvi elfogadására sem.
Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője szerdán, az állami televízió által közvetített beszédében kemény hangot ütött meg. Azt közölte, katonai fenyegetés árnyékában nem hajlandó az atomalkura. Hamenei szerint amerikai részről fenyegetések hangzottak el, hogy a egyezmény meghiúsulását katonai akciók követhetik.
