Kossuth tér;szobor;Andrássy Gyula;történelemátírás;

Helyére emelik az elkészült másolatot FOTÓ: MTI/MOHAI BALÁZS

- Már Orbánéké itt a tér

Elkészülni látszik a már egy évvel ezelőtt felavatott Kossuth tér, hiszen helyére került az utolsó, Andrássy Gyulát ábrázoló, bronzból készült lovas szobor is, ám a csoport többi tagjára még hónapokig várni kell. A tér átalakítása, az eredetinek nevezett állapotok visszaállításának kérdése a kezdetektől heves vitákat váltott ki, az elkészült közterülettel ugyanakkor mintha lenyugodtak volna a kedélyek. Pedig a Kossuth tér rekonstrukciója sem szólt másról, mint az Orbán-kormányra más területen is jellemző történelemátírási próbálkozásról.

Felállították tegnap a budapesti Kossuth tér déli oldalán a gróf Andrássy Gyulát ábrázoló, bronzból készült lovas szobrot. A kiegyezés utáni első miniszterelnök, későbbi osztrák-magyar külügyminiszter emlékműve hiányzott már csak a térről. A terület rekonstrukcióját végző Steindl Imre Programiroda (SIP) vezetője, Wachsler Tamás elmondta: az egykori miniszterelnök kétszeres életnagyságú szobrának teljes rögzítése két-három napig is eltarthat. A korábbi tájékoztatás szerint ráadásul a szoborcsoport többi alakja a következő hónapokban kerülhet a térre, a teljes alkotás tehát várhatóan csak 2016 első felére készül el, így felavatni is csak akkor tudják.

Az Andrássy-szobor 1945-ig a későbbi József Attila-szobor helyén állt; ám ’45-ben eltávolították, később feldarabolták és beolvasztották, hogy legyen anyag a Sztálin-monstrumhoz. Többek között ez történt a Görgey- és a Tisza-szoborral is, ám az Orbán-kormány épp a '45-ös állapotok visszaállítását célozta meg. A tér átalakítása, a történelmi hitelesség kérdése és a későbbi látványtervek, illetve a "munkamódszerek" a kezdetektől heves vitákat váltottak ki. Sokan kritizálták például, hogy a teret direkt olyanra csinálták, hogy ott soha többé ne lehessen tüntetni - ez a félelem nem látszik beigazolódni -, de tiltakoztak az ellen is, hogy eredeti helyéről elszállították, s a rakpartra száműzték József Attila szobrát, míg az új térképpel, s elsősorban a szoborparkkal a Horthy-korszak fojtogató levegőjét hozták vissza a XXI. századi Budapest szívébe.

Ami a szobrokkal kapcsolatos aggályokat, illetve az erre szánt milliárdos beruházást illeti, Wachsler korábban csak annyit mondott, hogy az Országgyűlés ebben a formában fogadta el a tér felújításának tervét, neki pedig az a dolga, hogy ezt hibátlanul, a tervek szerint levezényelje. Így történt, az eredménnyel és a '44-esnek mondott szellemiséggel pedig elsősorban a Fidesz-kabinet volt elégedett. "Az elmúlt évszázadban az Országház és a Kossuth tér Magyarország jelképévé vált. Ezért az újjáépítés Magyarország újjáépítése is" - mondta ünnepi beszédében Kövér László még 2014. március 15-én, a 25 milliárd forintból átalakított Kossuth tér átadását követően.

Az új Kossuth térrel végül is több szempontból modern, XXI. századi területet sikerült kialakítani. A föld alá süllyesztett, félig nyitott látogatóközpont európai színvonalúra sikeredett, s az is sokak tetszését elnyerte, hogy a teret kinyitották az alsó rakpartra. Az átalakítást övező vitákat nem is ezek a megoldások, sokkal inkább a szoborcsoportok és a zöldterületek csonkítása váltották ki. Az átalakításnak ugyanis számos Kossuth téri fa látta a kárát, méghozzá vitatott körülmények között: szabálytalanul, vagy megkérdőjelezhető módon kiadott engedélyek, éjszakai irtások borzolták a kedélyeket. Az eredmény így is "parkos": a több mint 23 ezer négyzetméternyi zöldfelületből 11 800 négyzetmétert borít gyepszőnyeg, a parkosított részeken 133 fát és 92 ezer cserjét ültettek - a betonba. Később kiderült: a facsemetéket valójában nem betonozták be, hanem csak "stabilizált murvával" vették körbe, ami elméletileg lég- és vízáteresztő, így nem kell tartani attól, hogy a fák nem juthatnak elég vízhez.

József Attila szobra is bőséges vízhez juthat árvíz idején, hiszen közvetlenül a Duna-partra került. Még tavaly megkapta helyét a Tisza István-szobor is, az emlékmű júniusi avatásán a miniszterelnök adott sajátos "történelemleckét". Orbán Viktor ott közölte ugyanis, hogy a Tisza-szobor újjáalkotásával fémjelzett új korszakban majd minden a helyére kerül, nem fogják "önjelölt demokraták védeni tőlünk a demokráciát", és egy ködös Európa nevében háttérbe szorítani a nemzeti gondolatot. A korszakot jellemezheti leginkább, hogy a Tisza-szobor Károlyi Mihály emlékműve helyére került, amelyet "brutális" módszerekkel távolítottak el a térről. Nem keltett azonban hasonló ellenérzéseket a Rákóczi-emlékmű, s már a Kossuth-szoborcsoport is a helyére került, idén március 3-án fel is avatták a nyolc "mellékalakkal" együtt. A szoborcsoport mellé még egy új országzászló kapott helyet a tér közepén: a 33 méter magas, tűhegyes árbocon egy 28 négyzetméteres zászló loboghat.

A Kossuth tér, már amilyennek Orbán és a Fidesz megálmodta, elkészült. A téren mára egyetlen "mementó" emlékeztet a fülkeforradalom előtti időkre, ám a metró kijárata feletti egykori MTESZ-székházra néhány hónapon belül kiírják az építészeti ötletpályázatot, a '70-es évekbeli épületet felújítása után az Országgyűlés Hivatala használja majd: már az állam tulajdonában van.

B.I.M.

25 milliárd és a számok
Az építkezés során 50 ezer köbméter betont öntöttek be, a mélygarázs kialakításához 120 ezer köbméter földet mozgattak meg, a térrendezéssel még további 40 ezret. Háromezer tonna betonacélt használtak fel, 150 kilométer elektromos kábelt és 3 kilométer víziközmű-vezetéket fektettek le. Több mint ötszáz kamion szállította a 24 ezer tonna kőelemet, 2,5 millió darab térburkoló követ raktak le a munkások.

A témát a következő oldalon folytatjuk!

Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) pénzügyi vezetőinek leváltását tervezik a nemzetiségi önkormányzatnál - értesült lapunk több, egymástól független forrásból. Bence Gáborné gazdasági vezető, valamint Dobóvári Ildikó hivatalvezető felfüggesztésének valószínűsíthető oka, hogy ők ketten voltak azok, akik az ORÖ és a Lungo Drom képviselőiből felálló vizsgálóbizottságnak ellentmondva kijelentették: „a súlyos vádakat megfogalmazó képviselők nem tudják értelmezni a tizedesvesszőket”. A bizottság tagjai ugyanis – az ORÖ gazdasági osztályáról kiszivárgott adatok alapján – állították, hogy az önkormányzat megmagyarázhatatlan összegeket utalt ki saját tisztségviselőinek és Farkas Flórián korábbi önkormányzati vezető elnöki keretének kontójára több százezres összegeket közmunkások nevére - útiköltségekként.