Oroszország területének 22 százalékát, 1,2 milliárd hektárt borítanak erdőségek. Nem csoda hát, hogy évente több tízezer erdő-és tarlótüzet regisztrálnak, s ez akár 2 millió 500 ezer hektár területet is érinthet. Hivatalos adatok szerint 1992 óta több mint 589 ezer erdőtűzzel kellett megbirkózni. Az ebből eredő kár évente 20 milliárd rubelre rúg. Áprilisban kezdődnek a jelentősebb tűzesetek és általában egészen októberig tartanak.
A 2002-es esztendőt tekintik a szomorú rekordernek: több mint 43 ezer tűzesetet jegyeztek fel, több mint egymillió 369 ezer hektár égett ekkor, a kár meghaladta az egymilliárd rubelt.1998 viszont a terület nagyságát tekintve a legtragikusabb: 2 millió 497 ezer hektárra terjedt ki a tűzvész. A kár több mint ötmilliárd rubelt tett ki. 2010 nyara arról volt nevezetes, hogy az ország európai felében 130 éve nem mértek hasonló forróságot, helyenként a negyven fokot is meghaladta.
Ez 34 ezer erdőtűzhez vezetett. Nagy volt a halálesetek száma. Dmitrij Medvegyev, akkor még államfőként, szükségállapotot hirdetett, legalább 15 milliárd rubel kár keletkezett. Egy évvel később „csak” 21 ezer erdőtűzről számoltak be, 2012-ben sem volt kevesebb. 2013 némi megnyugvást hozott: tízezer alatt maradt az erdőtüzek száma, aztán 2014-ben ismét 16 ezer fölé emelkedett.
Idén az ország középső részén elterülő Hakaszföldre zúduló orkán volt az egyik kiváltó oka a gyorsan terjedő pusztító tüzeknek. Harmincan meghaltak, sokszáz ház megsemmisült. Nagy pusztítást végzett a szibériai Bajkálon túli területekre is átterjedő tűzvész. Ebben azonban annak is nagy szerepe volt, hogy engedély és ellenőrzés nélkül tarlót égettek a Bajkál-tó térségében.
18 lakott településen lángoltak a házak. Május elején több mint 200 ezer hektár erdő égett. A térségben március dereka óta tart a küzdelem. A Kreml szerint Vlagyimir Putyin személyesen koordinálta a mentést. Hosszú azoknak a településeknek a listája, ahol veszélybe kerültek az emberek. Akadt falu, amely teljesen elpusztult.
Megküzdöttek a tűzzel a Mongóliával határos szibériai Burját Köztársaságban is, ahol szintén rendkívüli állapotot hirdettek ki. Itt több mint 22 ezer hektáron 350 tűzgóccal kellett megküzdeniük a tűzoltóknak. Rubel-milliárdokkal segítik a károsultakat, a kórházban fekvőket. Megkezdték az infrastruktúra helyreállítását a vidéki településeken. Már eddig is 330 tonna humanitárius segélyt szállítottak Szibériába, élelmet, ivóvizet, sátrakat, gyógyszert, generátorokat.
Idén semmi jóra nem számítanak, ezért majdnem 17 ezer technikai egységet, 46 repülőgépet és 42 helikoptert tartanak készenlétben. Légi-deszant egységek állnak készen a segítségre. Az Állami Dumában törvényjavaslaton dolgoznak annak érdekében, hogy a legveszélyesebb időszakokban törvényileg is megtiltsák a növényzet égetését.
Azokban a napokban, amikor Ukrajna a csernobili atomkatasztrófa 29. évfordulójáról emlékezett meg, Csernobil váratlanul ismét felhívta magára a figyelmet, ezúttal azonban másfajta veszéllyel szembesültek az emberek. Áprilisban akkor vált kritikussá a helyzet, amikor a tűzvész 20 kilométerre megközelítette a csernobili atomerőművet. 320 hektáron égett az erdő, a tűz a tiltott övezetre is átterjedt. A zónát az 1986-os katasztrófa következtében szennyeződött területen alakították ki. A reaktorblokk fölé épített betonszarkofág fölé újabb kerül, 2016-ra készülhet el a tervek szerint.
Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő a helyszínen mérte fel a helyzetet, utána döntött a szükséges tennivalókról, bevetették a nemzeti gárdát és a belügyminisztériumnak alárendelt egységeket. Az ukrán rendkívüli helyzetek hivatalának vezetője szerint, a tűzoltó repülőgépek bevetésének köszönhetően sikerült az erdő felsőbb rétegeiben terjedő lángokat eloltani, és teljes ellenőrzés alatt tartják a helyzetet. A tűz továbbterjedését az atomhulladék-temetőtől öt kilométerre sikerült csak megfékezni. Újabb tűzfészkek keletkeztek azonban.
Az internetre feltett videók eléggé reménytelen képet festettek a fecskendőkkel és lapátokkal küszködő tűzoltókról. Az interneten olyan hírek láttak napvilágot, hogy a tűzoltókat még dózismérőkkel sem látták el, a kezdetleges felszerelésekről szóló állításokat azonban hivatalosan cáfolták. Azt is bejelentették, hogy a térségben nem nőtt a radioaktivitás. Orosz és belorusz részről ezt megerősítették. A radioaktivitás mérése folyamatos az Ukrajnával határos orosz területeken.
Ennek ellenére ukrán szakértők hangot adtak annak a véleményüknek, hogy nem múlt el a légkör radioaktív szennyeződésének a veszélye. Orosz tudósok azonban ezt nem tartják valószínűnek. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a csernobili zónában kihelyezett számlálók semmiféle aktivitásnak nem adják a jelét. Ezért óvnak a felesleges pániktól. Az atomhulladék temetőtől sem kell tartani, még ha el is éri a tűz, a beton védelmet nyújt. „Ott amúgy sincs minek égnie” – jelentette ki az atomenergetikai biztonságért felelős moszkvai akadémiai vezető.
Nem mindenki ennyire nyugodt. A három évtized alatt felhalmozódott erdei avar bármikor lángra kaphat. Még tavaly tavasszal figyelmeztettek amerikai szakemberek arra, hogy a sugárzás károsan hatott a mikroorganizmusokra: a baktériumokra, a gombákra. A bomlást előidéző mikrobák csökkent mennyisége miatt nem bomlik le az avar, amely olyan mint a gyújtós, száraz, könnyű és gyorsan ég. Ehhez társul még az emberi felelőtlenség. De még a szándékos gyújtogatás lehetőségét sem zárják ki a hivatalos szervek.
Közép-és Nyugat-Európa is küzd az erdőtüzekkel. Az Európai Számvevőszék idei jelentésében nem tartja megfelelőnek az erdőtüzek megelőzésére és a természeti katasztrófák okozta erdőkárok helyreállítására nyújtott uniós támogatás irányítását. Az Európai Unióban mintegy 180 millió hektárnyi erdő és fás terület van.
Ez több, mint a mezőgazdasági célú földterületek nagysága. A jelentés szerint az elmúlt harminc évben az Unióban évente átlagosan 480 ezer hektárnyi erdőterület pusztult el tűzvész következtében. A tüzek 95 százalékukat szándékosan vagy gondatlanságból okozták. A felégett összterület 85 százaléka a Földközi-tengeri régióban és Portugáliában található.