A közpénzek tavalyi kezelése nem a fenntarthatóság irányába mutat, állítja elemzésében a Költségvetési Tanács. Hosszú évek óta először romlott a tartós fenntarthatósági mutató, amely a 2013-as 1,9 százalékról tavaly 2,4 százalékra nőtt. Ez a GDP arányában fejezi ki azt, hogy az államnak mennyivel kellene emelnie az adókat, hogy 50 éves távlatban az államadósság ne haladja meg a GDP 50 százalékát.
„A demográfiai előrejelzések olyan rosszak, hogy ha nem változtatnak a mai szabályozáson, akkor a közpénzeket nem menti meg a gazdaság kedvező fejlődése sem – állítja Horváth Mihály, a tanács tagja. – Vagy módosítjuk a kiadási oldalt, vagyis reformokat léptetünk életbe, vagy emelni kell az adókat, de idővel komoly problémát jelent majd az államadósság kezelése.” Szerinte a változatlan szabályozás mellett már 2030-ra elérheti az adósság a GDP 100 százalékát.
A pénzügyminisztérium szerint azonban a tanács elméleti forgatókönyvekkel játszik, azzal számol, hogy a kormány semmit nem fog tenni a következő években. „Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az elmúlt három évben az államháztartás kiadásainak konszolidációjával és reformjával, valamint a nyugdíjreformmal mintegy felével javítottuk a közpénzek hosszú távú fenntarthatóságát” – reagált a pénzügyminisztérium.
A teljes cikket itt olvashatja.
