Minden embernek van egy rá jellemző, tipikus testbeszéde. Ez a testbeszéd az illető, főképp verbális megnyilatkozásai során akkor válik erőteljesebbé, ha nagyot akar mondani, vagy - kellemetlen kérdésre válaszolva -, kínjában hazudik. Néhány jellemző "testbeszéd-megjelenés": fejtől induló, lefelé haladó testrángás; "lepkézés" a könyökkel; állandó ferde - gúnyos, nem gúnyos - félmosoly (vigyor) az arcon; nyelvnyújtogatás köröző mozdulattal a szájszélen; zsebbe dugott kéz, ha éppen nincs rá szükség a nyílt színen; az esetleg kint lévő kéz ujjainak ideges morzsolgatása; menet-jövetben mosolygós visszanézés valaki(k)re; gyorsnak tűnő, katonásnak szánt lépdelés a placcon, mintha mindig sietne valahová (a látvány egyébként: totyogás). Ha esetleg olvasótársaim a fentiekből nem ismertek rá, hát kedves vezetőnk tipikus testbeszédeit mertem - természetesen hiányos megfigyeléseim alapján - jellemezni. Nekem úgy tűnik, hogy Orbán úr viselkedése a nyílt színen egyre kényszeresebb és igaztalanabb. Valami baj lehet! Fokozódik a helyzet még az "Apák és fiúk" között is?
