A kormányszóvivő elmondta: amikor egy brutális és értelmetlen gyilkosság után a közvéleményt foglalkoztat egy kérdés, a politikának muszáj róla beszélnie. Még akkor is, ha olyan dologról van szó, "amiről, ha úgy tetszik, a jogszabályok, írott és íratlan szabályok alapján sokan azt mondják, hogy nem szabad beszélni". Hozzátette: jó válaszokat ugyanis csak úgy lehet adni, ha minden részletében megbeszélik ezeket a kérdéseket.
Kovács Zoltán érdekesnek nevezte, hogy már arról is vita van Magyarországon és külföldön is, egyáltalán szabad-e szóba hozni a halálbüntetést. "Kísértetiesen emlékezteti ez az embert arra, hogy szabad-e az illegális bevándorlás kérdésének bizonyos aspektusait egyáltalán feleleveníteni" - jegyezte meg. A kormányszóvivő hangsúlyozta: a vita elején tisztává és egyértelművé tették, hogy Magyarország minden olyan kötelezettséget betart, amelyet ezzel kapcsolatban vállalt. Ettől függetlenül lehet és kell beszélni olyan kérdésekről, amelyek az embereket érdeklik.
A jogalkotónak is érdeke a trafikban dolgozók biztonsága
A kormányszóvivő a trafiktörvénnyel kapcsolatban azt mondta: "kiderült, hogy félreértés vagy bizonyos értelemben egy olyan automatizmus volt a trafikok kialakításával kapcsolatban, amit a jogszabály a szó szerinti formájában nem ír elő".
A jogalkotónak is érdeke, hogy az eredeti szándék - az, hogy a dohánytermékeket ne lehessen látni az utcáról, elzárva legyenek a fiatalkorúak elől - találkozzon azzal a szemponttal, hogy a bent dolgozók biztonsága is garantált legyen - hangsúlyozta.
Emlékeztetett rá: amikor sok évvel ezelőtt elszaporodtak a benzinkútrablások és a bankrablások, akkor a szakma és a biztonsági szakemberek megtalálták azokat a formákat és eszközöket, amelyekkel lehetett növelni a biztonságot. Most is erre van szükség - jelentette ki.