Ezt tudatta a kormányfő Lázár János útján, közvetlenül azután, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter több mint másfél órán át beszélt arról: Magyarországon igenis legitim vitát folytatni a halálbüntetés bevezetéséről, s meg kell hallgatni az emberek véleményét az ügyben. Lázár hangoztatta, ő kifejezetten híve a halálbüntetésnek, s országgyűlési képviselőként képviseli ezt az álláspontot, de ő a nyolcmillió magyar állampolgárból csak egy, meg kell hallgatni mindenki véleményét.
Arra a felvetésre, hogy a KDNP ellenzi a halálbüntetést, azt felelte, hogy a különbözőség is mutatja, hogy le kell folytatni egy párbeszédet, ami 30 éve elmaradt. Nem hiszi ugyanakkor, hogy a dialógus bármivel veszélyeztetné az európai alapértékeket – jelentette ki, többször is ki9kérve magának, hogy az EU bármely intézménye, illetve a sajtó bármely képviselője megkérdőjelezze a „demokrácia alapértékét, a vitát”. Lázár közölte azt is, a kormány jövő szerdán áttekinti, hogy a bíróságok eddig hogyan alkalmazták a három csapás törvényét, hogyan érvényesült a tényleges életfogytiglani büntetés a gyakorlatban.
Lapunk ezek után arról kérdezte meg Lázárt, hogy ő, mint a nyolcmillió magyar állampolgárból egy, ámde a kormányzati tevékenységet összehangoló miniszter azt az álláspontot fogja-e képviselni az általa legitimnek nevezett társadalmi vitában, hogy Magyarország menjen szembe az uniós jogrendszerrel, hiszen Lázár korábban többször is megismételte, a maga részéről halálbüntetéspárti, noha a kormány tiszteletben tartja az EU jogrendszerét. Erre a miniszter mindössze úgy reagált, „ha erre a vitára sor kerül, akkor természetesen majd kifejtem az álláspontom”. Ezután megismételte, hogy ő maga már korábban kifejtette véleményét, támogatta a Büntető törvénykönyv (Btk.) szigorítását, a három csapás és a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés bevezetését, s most úgy látja, mindenek előtt ezek alkalmasságát, pontosabban alkalmazási eredményeit, illetve elrettentő erejét kell megvizsgálni.