A Magyar gazdasági kilátások 2015-ben című konferencián, amelyet a Magyar Szocialista Párt (MSZP) Közgazdasági Tagozata és Tudományos, Innovációs és Felsőoktatási Tagozata rendezett, Vértes András azt mondta: a beruházások Magyarországon 2011-2014 között csak az uniós forrásokból növekedtek, sem nettó hazai tőkefelhalmozás nem történt, sem külföldi tőkebeáramlás nem volt. Véleménye szerint ennek fő oka a jogbizonytalanság, a gazdasági kiszámíthatatlanság, valamint a párbeszéd hiánya.
A GKI elnöke ugyanakkor az utóbbi évek valódi sikereként értékelte egyebek mellett a túlzottdeficit-eljárás elkerülését, a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítását, valamint kiemelte a jegybank alapkamat-csökkentését, amellyel olcsóbbá vált az államadósság finanszírozása.
Vértes András kiemelte: lényegesen, a hazai össztermék 1 százalékának megfelelő mértékben fehéredett a gazdaság az online pénztárgépek és az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetésével. Mindennek következtében az 5 éves lejáratú államkötvény kockázati felára jelentősen csökkent, 350-400 bázispontról 130-150 bázispont környékére, ami nagyon jelentős csökkenés, azonban látni kell azt is, hogy a román kamatfelár folyamatosan a magyar alatt van hosszú évek óta - jegyezte meg. A 2014-es év látványos, 3,6 százalékos hazai össztermék (GDP) bővüléséről elmondta: a javulás főleg átmeneti és fenntarthatatlan folyamatokból ered. A beruházások 13 százalékkal növekedtek tavaly, de előtte 40 százalékkal csökkentek.
Hozzátette, hogy 2014 váratlanul jó mezőgazdasági év volt, több mint 10 százalékkal nőtt az agrárium termelékenysége, ami felvitte 3,6 százalékra a 3,2-3,3 százalékra várt hazai GDP-növekedést. A GKI elnöke szerint a gazdaságpolitika az utóbbi években olyan eszközöket használt a makrogazdasági egyensúly elérésére, mint az államosítás, ágazati különadók bevezetése, amivel széles körben beavatkozott a piaci folyamatokba, "az esetek döntő többségében teljesen hibásan".
Vértes András úgy véli, az államigazgatás színvonala óriásit esett, mivel a szélsőségesen centralizált döntéshozatal sok hibához vezet. A tényleges döntési folyamat egyetlen szobában történik - fogalmazott. Az ipari termelésre kitérve hangsúlyozta, hogy mivel az egész magyar ipart csak az export húzza, azon belül is csak a járműgyártás, Magyarország túlságosan kitett a gépkocsik iránti világméretű kereslet alakulásának. Ha ez elkezd csökkenni, súlyos feszültségeket eredményez a gazdaságban - jegyezte meg. A GKI elnöke szerint 2015-2016 során lassuló gazdasági növekedés várható, az intézet idén 2-2,5 százalékos, jövőre 1,5-2 százalékos növekedési ütemmel számol.
