Igen problémás kategória a szülés, ugyanis ez Magyarországon annyira erősen medikalizált (kórházi szülészeti ellátás) eljárás, hogy csak 2012-ben az élveszületések számának 30 százaléka császármetszéssel történt. A beavatkozás természetesen több esetben indokolt lehet - ilyen például ha az anya vagy a baba életveszélybe kerül -, de rengeteg más ok is megalapozottá teheti a műtét elvégzését. Ezek zöme olyan eset, amikor az adott orvos és a kórház kezébe kerül a döntés a beavatkozás elvégzéséről.
Erről a szubjektív megoldásról azonban szakmán belül is megoszlanak a vélemények. Kovács Katalin, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség gondozásában kiadott A nőtlen évek ára című kötetben megjelent elemzése szerint nem hagyható figyelmen kívül, hogy az egészségügyi intézmények magasabb anyagi támogatásban részesülnek a császármetszések után, valamint az, hogy ennél a beavatkozásformánál több a hálapénz is.
Szemléltetésül: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a császármetszés a szülések maximum 10 százalékában lehet indokolt, míg Magyarországon ez a szám átlagosan 30 százalék körül mozog. A további 70 százalék természetes szülés, amelynek több mint felénél, 62 százalékánál gátmetszést végeznek. Első szülés esetén még a 80 százalékot is meghaladja. Ezt a beavatkozást a WHO a megszüntetendő eljárások közé sorolta, ugyanis bizonyítottan káros: nem védi sem az anyát, sem a magzatot, ugyanakkor fokozottan növeli a további komplikációk esélyét is.
Bár a kormánypárt törekszik a népességnövekedés elősegítésére, gyakran hangoztatott kulcsfogalma pedig a családközpontúság - ami magában hordozza a nők potenciális anyaként való feltüntetését is -, mégsem biztosítja a megfelelő egészségügyi ellátást a szüléshez. Nem az anyai halálozásokról, a terhesség, a szülés és a gyermekágy betegségeiről van szó, hanem az egészségügyi ellátás okozta stresszről: a szülés körülményei komoly traumát okoznak az anyáknak.
Kovács tanulmányából kiderül, hogy Magyarországon minden huszadik nő küzd poszt-traumás stressz szindrómával a szülés után, melynek leküzdéséhez nem kapják meg a megfelelő segítséget. Ennek pedig igen nagy szerepe van abban, hogy a nők e negatív élmény miatt egy szülés után már nem vállalnak több gyermeket.
Otthon szülés döccenőkkel
Magyarországon az otthonszülés továbbra sem megfelelő lehetőség, hiába lépett hatályba már négy évvel ezelőtt 2011 áprilisában az a rendelet, amely jogilag is lehetővé tette a kórházon kívüli szülést. Ugyanis a bábákat azóta sem ismerik el szakemberként, és hiába indult a szakmához szükséges egyetemi képzés is: a szakvélemények szerint a kiképzett bábák száma még messze nem elegendő.
Nyilvánvalóan szándékos hátráltatásról van szó, hiszen a határozat megszületése is csupán annak az édesanyának köszönhető, aki 2010-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult azzal, hogy a magyar állam megsérti a magánélethez fűződő jogát, amikor nem biztosítja az otthonszülés feltételeit. 2010 végén született döntés Strasbourgban: a bíróság megállapította, hogy a magyar állam az otthonszülés szabályozatlanságával valóban megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezményben foglalt magánélethez való jogot.
Bár a szülőket a határozat előtt sem korlátozta semmi abban, hogy maguk választhassák meg a szülés helyszínét, az intézeten kívüli szülés szabályai még igen kidolgozatlanok voltak. Emiatt pedig a közreműködő bábák ellen rendszeresen büntetőeljárást indítottak szabálysértés elkövetése jogcímen. Meg kell jegyezni továbbá azt is, hogy az otthon született gyermekek anyakönyvezésével is adódtak gondok.
Csak úgy mint az otthonszülést, a mesterséges megtermékenyítést is igen szigorúan szabályozzák: kizárólag házaspárok, különnemű élettársak, meddő, vagy - korukból adódóan – rövidesen meddővé váló nők élhetnek a lehetőséggel. A rendelkezés ráadásul még erősen diszkriminatív is, mert sem az egyedülálló nők, sem a leszbikus párok nem vehetik igénybe a mesterséges megtermékenyítés alternatíváját.
Örök dilemma az abortusz
Magyarországon a terhességek művi megszakításának száma az előző évekhez képest csökkent, de még így is elég magas értékről lehet beszélni: 2010-ben 40 ezer, 2011-ben 38 ezer, 2012-ben 36 ezer, 2013-ban pedig 35 ezer volt az abortuszok száma. Összességében 2010 óta 20 százalékkal csökkent a beavatkozások száma, ez azonban még mindig magasan a legtöbb európai ország átlaga felett jár.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere február végén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira hivatkozva dicsekedett az abortusz csökkenő tendenciájával és az emellett növekvő születésszámmal. Igaz, konkrét számokat nem közölt. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy hogy 2014-ben valóban emelkedhetett a születések száma, de az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a KSH adatai szerint ugyanez a szám 2013-ban alig maradt el a minden idők legrosszabb, 2011-ben mért eredményétől.
„A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg” – áll Magyarország Alaptörvényében. Rendkívül fontos kikötés ez, hiszen igen könnyen lehetővé teheti az 1992-es abortusztörvény szigorítását. Ugyan ezt eddig még nem módosították, de több szakértő szerint a szigorítás felé közelítenek az abortuszt érintő intézkedések. Ilyen rendelkezés például a kötelező abortusz előtti tanácsadás, amit az állami családvédelmi szolgálatok végzik, miközben úgy tűnik, hogy a civil szervezetek jóval alkalmasabbak lennének a tanácsadói tevékenység ellátására.
Ugyanis az abortuszt megelőző tanácsadással nem csak felesleges várakozásra kényszerítik a nőket, de gyakori panasz, hogy a procedúra alatt még a döntésükkel kapcsolatos bűntudatkeltést is bevetnek a hipotetikus szakemberek. Maga a tanácsadás két részből áll: egy alkalommal az abortusz mellett döntő nőt megpróbálják lebeszélni a terhesség-megszakításról.
Ezt követi három várakozási nap, majd egy újabb találkozáson kellene részletes tájékoztatást adniuk magáról a beavatkozásról. Ám a Patent Egyesület felméréséből kiderült az is, hogy az általuk megkérdezett – 101 tanácsadáson résztvevő – nő fele még ezeket a törvényben előírt információkat sem kapta meg.
Ez a hozzáállás elvezet az úgynevezett abortuszturizmushoz: sokan inkább más országot választanak a beavatkozáshoz. Az egyesület adatai szerint átlagosan hetente tíz magyar nő kért abortuszt Ausztriában, mivel ott nem kell megelőző tanácsadáson részt venniük. Egyébként Ausztriában még – a Magyarországon nem engedélyezett – abortusztablettát is választhatják.
Tabletta – csakazértis vényköteles
Úgy, ahogy eddig is? Az Emmi közleménye alapján úgy tűnhet, hogy vajmi könnyű dolog receptre felíratni a tablettát. De ez nem így van. Mindenekelőtt tudni kell, hogy bár az aktust követően 72 órán belül hatásosan akadályozza meg a megtermékenyített petesejt beágyazódását, a megbízhatósága óráról órára csökken. Ezért nem túl előnyös, hogy a tablettát kizárólag szakorvos írhatja fel, és csak a páciens lakóhelye szerinti intézményében. Így nem csak az éppen rendelő nőgyógyászt kell megtalálni, hanem a recept kézhez kapása után egy nyitva tartó gyógyszertárat is.
Idén Magyarország – 2011 után - újra közel járt ahhoz, hogy vénymentessé váljon a sürgősségi fogamzásgátlás. Ugyanis januárban az Európai Bizottság az Európai Gyógyszerügynökség javaslatára úgy döntött, hogy az ellaOne sürgősségi fogamzásgátlót leveszi a receptköteles készítmények uniós listájáról.
Így, tagország lévén, nálunk is recept nélkül forgalmazhatóvá vált volna a szer. Volna – ugyanis az Emmi villámgyorsan kijelentette: „betegbiztonsági szempontok indokolják minden hormonális fogamzásgátló vényköteles körbe tartozását, így a 72 órán belül alkalmazható esemény utáni tabletta is csak orvosi rendelvényre adható ki, ahogy eddig is”.
Úgy tűnik, hogy Magyarországon a jelenlegi, de az előző kormányok is módszeresen utasították el az esemény utáni tablettához való könnyű hozzáférést. Ezzel párhuzamosan veszélyesen hanyagolják a fogamzásgátlással kapcsolatos és a szexuális felvilágosítást, ahogy annak a kidolgozására irányuló törekvéseket is.
Pedig ezeknek az iskolai moduloknak a hasznosságát nemzetközi vizsgálatok is igazolják. Sajnálatos módon Magyarországon az oktatási intézményekben tartott felvilágosítás – a kötelező erkölcstanórák mellett – gyerekcipőben jár. Ez pedig eredményezheti a fogamzásgátló eszközök helytelen kiválasztását és azoknak nem megfelelő használatát is.
