Több száz tiltakozó vonult kedden éjszaka is Baltimore utcáira, dacolva az este 10-kor életbe lépett kijárási tilalommal. A Baltimore Sun beszámolója szerint a város déli részén egy rendőr megsebesült, amikor a tömeg kövekkel dobálta meg a rendfenntartókat. Nyugat-Baltimore-ban, ahol hétfőn éjjel súlyos zavargások törtek ki, békés felvonulást tartottak, ám több helyen összetűzésekre került sor. A rendőrök füstbombákat, paprikasprayt vetettek be a tüntetők ellen.
Anthony Batts rendőrfőnök tájékoztatása szerint tíz embert tatóztattak le szerdára virradóra, hét embert a kijárási tilalom megsértése, két embert fosztogatásért, egyet rendzavarás miatt. „A lakosok biztonságban vannak. A város stabil és reméljük, hogy ez így is marad” – közölte a rendőrfőnök.
Baltimore lakosait sokkolta az április 19-én elhunyt 25 éves afrikai-amerikai Freddie Gray temetése nyomán kitört válság. A férfit a rendőrség egy héttel korábban vette őrizetbe, s az őrszobára beszállítás közben – egyelőre nem tisztázott körülmények között – végzetes gerincsérülést szenvedett, kómába esett, s többet már nem tért magához. Gray temetése után néhány órával kezdődött a békés tiltakozás, amely azonban zavargásokba torkollott. A rendőrség tájékoztatása szerint 235 tüntetőt, köztük 34 fiatalkorút vettek őrizetbe, 15 helyen volt gyújtogatás, 20 rendőr sérült meg.
Maryland republikánus kormányzója, Larry Hogan és a város demokrata polgármestere, az afrikai-amerikai Stephanie Rawlings-Blake között nyilvános vita robbant ki, a kormányzó szerint a polgármester túl lassan reagált. Hogan a városvezető engedélye nélkül nem akarta mozgósítani a Nemzeti Gárdát. Rawlings-Blake szóvivője visszautasította, hogy a polgármester habozott volna segítséget kérni. „Amikor eszkalálódott a helyzet, nem késlekedtünk”- közölte a szóvivő. Mintegy 1700 katonát, az állami rendőrség több mint 400 tagját vezényelték ki Baltimore-ba, több állam küldött kisegítő egységeket.
Az amerikai fővárostól alig 60 kilométerre lévő Baltimore-ból sokan bejárnak dolgozni Washington DC-be. A városban jelentős fekete közösség él, arányuk az 1950-es évekbeli 23,8 százalékról 1970-e 46,4 százalékra nőtt. Baltimore-ban utoljára 1968-ban – Martin Luther King, a fekete polgárjogi vezető meggyilkolása után – robbant ki hatalmas tiltakozás, a lázadás megfékezésére a Nemzeti Gárda 11 ezer katonáját vetették be. Az akkori zavargások mai értékre átszámítva mintegy 68 millió dolláros kárt okoztak. Baltimore-t is sújtja az amerikai belsővárosok problémája, a lakosság mintegy negyede a szegénységi küszöb alatt, lepusztult, bűnözéssel terhelt városrészekben él.
Barack Obama amerikai elnök kedden – a japán kormányfővel tartott sajtóértekezletén – hosszabban foglalkozott a Baltimore-i eseményekkel. Élesen bírálta az értelmetlen erőszakot és a rombolást, de elismerte, hogy az afrikai-amerikai férfiakkal szemben alkalmazott túlzott rendőri erőszak ellen jogos a fekete közösség tiltakozása. „Ez egy lassan kibontakozó válság” – mutatott rá Obama.
Az Egyesült Államok első afrikai-amerikai elnöke hivatali ideje alatt csak ritkán nyilatkozott a faji kérdésekről, sokszor úgy érezte, hogy félreértik a mondandóját, ezért most részletesebben kifejtette a véleményét – írta a Politico című lap. „Ha azt hisszük, hogy kivezényeljük a rendőröket s ezzel már el is végeztük a feltartóztatás piszkos munkáját, akkor nagyon tévedünk, ezzel nem fogjuk megoldani a problémát” – mondta Obama. „Periodikusan előkerül ez a konfliktus, a rendőrség és a közösségek szembe kerül egymással, mindenki nagyon aggódik, amíg le nem csillapodott a helyzet, utána meg minden ugyanúgy folytatódik, mint előzőleg” – tette hozzá.
Obama emlékeztetett, hogy felállított egy akciócsoportot a rendőri módszerek felülvizsgálatára, de egycsapásra nem tudják újra kiképezni az Egyesült Államok összes rendőrét. A megoldást pedig azt jelentheti, ha a feszültségek okainak felszámolásához látnak hozzá a közösségek. „Ezeknek a gyerekeknek nem szegénység és erőszak közepette kellene felnőniük” – mondta a 44. elnök, akinek helyzete annál is kényesebb, hiszen hivatalba lépéséhez a fekete közösségek hatalmas várakozást fűztek, s körükben erős a csalódottság.
Obama beiktatása óta az első komoly incidensre 2012-ben került sor, amikor egy kapucnit viselő, fegyvertelen fekete fiatalembert, Trayvon Martint lelőtte egy latino biztonsági őr, egy kerítéssel védett lakónegyedben. A biztonsági őr önvédelemre hivatkozott, felmentették. Obama akkor azt mondta: „Ha lenne egy fiam, épp úgy nézne ki, mint Trayvon Martin”.
Tavaly augusztusban, a Missouri állambeli Fergusonban azután tényleg elszabadult a pokol. St. Louis jórészt feketék lakta elővárosában egy fehér rendőr igazoltatott egy fekete tizenévest, mint utóbb kiderült jogosan, hiszen a 18 éves Michael Brown nem sokkal korábban elemelt egy doboz szivarkát egy boltból. Darren Wilson rendőr utóbb azt állította, a fekete fiú el akarta venni a fegyverét, azért lőtte be.
Az ellentmondó tanúvallomások, törvényszéki orvostani jelentések, boncolási eredmények nyomán a rendőrtisztet végül felmentették. Fergusonban azonban hetekig tartottak a zavargások, s néhány nap után ki kellett rendelni az autópálya rendőrséget, majd a Nemzeti Gárda egységeit. Azóta is csak alig-alig csillapultak az indulatok, noha időközben menesztették a rendőrfőnököt, s átszervezik a jórészt fehérekből álló helyi rendőrséget. Az eset nyomán több mint 170 amerikai városban tüntettek.
Ferguson óta számos megdöbbentő eset került reflektorfénybe. November végén például Clevelandben egy rendőr másodpercnyi gondolkodás nélkül lőtt le egy 12 éves gyereket, aki játékpisztollyal hadonászott, két héttel később New Yorkban törtek ki megmozdulások, miután kiderült, nem emeltek vádat az intézkedő rendőrök ellen, akik „ártalmatlanná tettek” egy zárjegy nélküli cigarettát áruló embert.
A 47 éves, hatgyerekes fekete férfi hiába mondogatta: „Nem kapok levegőt!”. Idén márciusban Los Angelesben lőttek le egy hajléktalant, aki állítólag el akarta venni az egyik intézkedő rendőr sokkolóját. Egy járókelő által készített videófelvétel alapján derült ki, hogy indokolatlan volt a fegyverhasználat.
Washingtonban múlt héten iktatták be az Egyesült Államok új igazságügyi miniszterét, az első fekete nőt az egykor Robert Kennedy által betöltött poszton. Loretta Lynch kedden elítélte az értelmetlen erőszakot, amely "megtörte a békét Baltimore városában". Lynch azt ígérte, az igazságügyi tárca minden segítséget megad a rend helyreállításához. Lynch elődje, Eric Holder, Obama első igazságügyi minisztere szintén afrikai-amerikai volt, s a válság idején személyesen próbálta csillapítani a kedélyeket - az őt ért fiatalkori rendőri zaklatások elmesélésével - Fergusonban. Az igazságügyi minisztériumban külön részleg foglalkozik polgárjogi kérdésekkel, a jövőben is sok lesz a dolguk.
Az amerikai igazságügyi tárca statisztikái szerint 2009-ben a börtönök népességének 39,4 százalékát tették ki a feketék, 34,2 százalékát a fehérek, s a rabok 20,6 százaléka volt spanyol ajkú amerikai. A fekete férfiak bebörtönzése hatszor valószínűbb, mint a fehér férfiaké, százezer lakos közül több mint 3100-at küldenek rács mögé. A fehér férfiaknál 487 letartóztatás jut 100 ezer főre.
A Mitchigan Egyetem 2012-es felmérése szerint az afrikai-amerikaiakra átlag 10 százalékkkal hosszabb börtönbüntetéseket szabnak ki, mint a fehérekre ugyanazért a bűncselekményért. Az amerikai népességnyilvántartó adatai szerint 2000-ben több mint 2,2 millió afrikai-amerikai egyetemistát tartottak számon, ugyanabban az évben több mint 610 fekete rab ült amerikai börtönökben, 12,5 százalékuk diplomás volt. Az iskolát otthagyó feketék 60 százaléka volt már elítélve.
Noha az amerikai legfelsőbb bíróság is kimondta, hogy a faji profilírozás alkotmányos jogot sért, a statisztikák szerint bevett gyakorlat: a színes bőrű autósokat kétszer gyakrabban igazoltatják, mint a fehéreket, gyakrabban veszik őrizetbe, ha átmennek a piros lámpánál, a fehérek gyakrabban megússzák figyelmeztetéssel, míg a színes bőrűekre bírságot rónak ki. Ha egyenlő lenne a megítélés, Minnesota államban 18 ezerrel kevesebb afrikai-amerikait, 6 ezerrel kevesebb spanyol-ajkú amerikait igazoltattak volna csupán 2002-ben egy tanulmány szerint.