Az EP szerda délelőtti ülésének kezdetén Jörg Leichtfried osztrák szociáldemokrata EP-képviselő első felszólalóként, a nemzetközi média jelentéseire hivatkozva azt mondta, hogy Orbán Viktor felvetette a halálbüntetés visszaállításának gondolatát. Leichtfried szerint ez ellentétes lenne az európai joggal, "barbarizmussal" érne fel. Schulz erre adott válaszában közölte: ő is olvasta az erről szóló beszámolót, és Orbán Viktor titkárságánál reggel kezdeményezte, hogy telefonon beszélhessen a magyar miniszterelnökkel. Hozzátette, hogy amint megtörténik ez a beszélgetés, tájékoztatást fog adni annak eredményéről.
Ezután az EP megkezdte a vitát a migrációs problémának szentelt múlt csütörtöki EU-csúcstalálkozó értékeléséről. E vitában ismét szóba került a magyar kormányfő. Sophie in 't Veld holland liberális EP-képviselő Orbán Viktornak a menekültüggyel kapcsolatos kijelentéseit bírálta. Szerinte alapvető európai értékekről van szó, és reményének adott hangot, hogy a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt száműzni fogja soraiból a magyar miniszterelnököt. A holland képviselőnő felszólalása nyomán többen jelezték, hogy kérdést kívánnak intézni hozzá. Köztük van Gál Kinga fideszes EP-képviselő, de még nem kapott szót.
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője a vitában azzal fordult Manfred Weberhez, az Európai Néppárt bajor frakcióvezetőjéhez, hogy Orbán Viktor "egymilliárd forintot költ el nemzeti konzultációnak hazudott kérdésekre, amelyek azonban megoldást nem, csak további feszültséget jelentenek az európai értékek ellenében". Válaszában Weber a tagállamok polgárainak megkérdezését pozitív lépésként értékelte, de hozzátette: meg fogja kérdezni a Fidesz elnökét az ügyről.
Az ülésen heves vita bontakozott ki Nigel Farage-nak, a brit euroszkeptikusok vezetőjének a migrációval kapcsolatos felszólalása miatt. Farage ugyanis azt mondta, hogy a menekültekkel "dzsihadisták" tömegei érkeznek Európába.
Orbán: Magyarország nem riad vissza semmitől
Mint megírtuk, Orbán Viktor pécsi látogatásán arról beszélt: néhány éve azt hitték, a magyar büntetőjogról és a bűnüldözésről szóló viták végére pontot tettek, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglanit, de ezek visszatartó ereje önmagában nem volt elegendő. A bűnözők előtt világossá kell tenni: Magyarország nem riad vissza semmitől, ha az állampolgárai védelméről van szó - tette hozzá mutatva az "erőt", és bizonyos körökben vélhetőleg ismét nagy tetszést aratva. A kormányfő akkor hozta elő a témát, amikor a kaposvári trafikos-gyilkosságról kérdezték.
Szakács László, az MSZP baranyai országgyűlési képviselője ezután leszögezte: a büntetésnek sohasem a mértéke, hanem az elmaradhatatlansága az, ami visszatarthat, vagyis a politikus arról beszélt, amit a szakemberek rendre hangoztatnak: a felderítés hatékonysága, vagyis a jó nyomozói munka a leginkább elrettentő, nem a büntetés mértéke.
Az Együtt szerint pusztán arról van szó, hogy Orbán Viktor a kicsinyes politikai haszonszerzés érdekében jobbikosabb lett a Jobbiknál is, és pártja népszerűségvesztését egyre szélsőségesebb kijelentésekkel próbálja megállítani. Az ellenzéki párt szerint Orbánnak vége, politikailag és erkölcsileg megbukott, távoznia kell a közéletből.
A Demokratikus Koalíció véleménye szerint azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elővette a halálbüntetés témáját, "erkölcsileg még mélyebbre süllyedt" és újabb gesztust tett a Jobbiknak. Molnár Csaba ügyvezető alelnök közleményében emlékeztet: nem csak az Európai Unióban, de Európa egyetlen országában sem létezik ez a büntetési forma. Az Egyesült Államok azon államaiban, ahol még előfordulnak kivégzések, éppen felülvizsgálják a jogszabályt, ugyanis az elmúlt hetekben több esetben kiderült, hogy ártatlanul oltottak ki emberéleteket. Magyarország több nemzetközi egyezményben is elfogadta, hogy nálunk nem lesz halálbüntetés.
A PM tavaly májusban figyelmeztette Magyarország miniszterelnökét, hogy a halálbüntetés bevezetése sem alkotmányjogilag, sem a hazánk által is elfogadott nemzetközi jogi normák értelmében nem lehetséges hazánkban.
A Fidesz vezetői Orbán mögött
A halálbüntetésről érdemes vitát folytatni - mondta Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke a TV2 Mokka című műsorában szerdán. A politikus úgy fogalmazott: azért, mert beléptünk az Európai Unióba, "még egy csomó témát fel lehet vetni, mert változik az idő, mert változnak a megítélések". Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a halálbüntetés témájának felvetése egy demokráciában "biztosan nem tilalmas". A halálbüntetés nagyon sok embert érdekel, ugyanakkor van egy csomó tévhit a halálbüntetéssel kapcsolatban - mondta, hozzátéve: ezért kell beszélni róla, hogy elmondhassák a pártolói és az ellenzői is az érveiket. A politikus egy kérdésre válaszolva elmondta: ő maga "életpárti". "Én azt gondolom, amit nem tudunk adni, azt nem vehetjük el" - mondta.
Rogán Antal: Amikor ilyen bűnök vannak, óhatatlanul eszébe jut az embernek a halálbüntetés. Mint a frakcióvezető mondta: a Fidesz mindig is úgy gondolta, hogy a bűncselekmények megelőzésében a büntetőjogszabályok szigorítása a járható út. A három csapás törvény bevezetésének nyomán mintegy hétezerrel több bűnöző van börtönben - emelte ki a politikus, aki szerint ha az életellenes bűncselekményt elkövetők is az életüket kockáztatnák, az a megelőzést szolgálná. Az Európai Uniós egyezmények tiltják a halálbüntetést - emlékeztetett Rogán Antal, de hozzátette: ha egy tagállam közvéleménye ezt akarja, az unió szintjén fel lehet vetni egy érdemi vitát a halálbüntetésről.
Orbán Viktor áll Martin Schulz rendelkezésére
"Orbán Viktor álláspontja szerint a halálbüntetés kérdését napirenden kell tartani. Természetesen a témában európai szinten is konzultációkat kell folytatni, így a miniszterelnök ezúttal is örömmel áll Schulz elnök úr rendelkezésére" - közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.