Rettegnek a trafikban többnyire egyedül dolgozó alkalmazottak a múlt szerdai kaposvári rablógyilkosság óta. A fiatal eladót 22 ezer forintért ölte meg az elkövető. A trafik tulajdonosa vállalva a bírság kockázatát leszedette a fóliát két boltjának a kirakatairól, de egyelőre nem sok követőre akadt.
Tévesen értelmezték a törvényt, azért fóliázták le a trafikokat a tulajdonosok - adott sajátos magyarázatot a történtekre az Origo.hu-nak Kósa Lajos. A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint az idevágó törvényben nincs benne, hogy le kell fóliázni a trafikok kirakatát. Ám nem minden a törvényben van leírva. A Fidesz alelnökének kijelentését maguk a trafikosok cáfolják, ugyanis - mint lapunk kérdéseire válaszolva írják - 2013-as trafiknyitások óta a hatósági ellenőrzések során elvárásként fogalmazták meg, hogy legyen fólia a kirakatüvegen. A vámhivatali működési engedély kiadása iránti kérelmek helyszíni szemléjekor is szempont volt épp úgy, mint a Nonprofit Zrt. ellenőrzései során, hogy a láthatóságot fóliával megfelelően korlátozzák-e. A Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete úgy fogalmazott, újra kell gondolni a dohányboltok elsötétítését, mert a rugalmatlan szabály rendkívül magas biztonsági kockázatokat rejt.
Az érdekvédelmi szervezet a törvény és a szabályok felülvizsgálatát kéri. Az egyesület a Népszava kérdésére jelezte, egyelőre hivatalos visszajelzést nem kaptak javaslatukra. A fóliákat - mert az egyesület tagja jogkövetők - egyelőre nem sokan távolítják el, ugyanis a felrakásuk igen költséges volt, így pótlásuk is az lenne. Megvárják, míg egyértelmű szabály születik arról, hogy kell-e a későbbiekben az elsötétítés.
A trafikok portáljának kialakítása és a fóliázás is mindenesetre sokáig jó üzlet volt az ebben utazó vállalkozásoknak.
A Somogy Megyei Közgyűlés és az MSZP is támogatja azt a javaslatot, hogy a jogszabályból ki kell venni azt a részt, amely előírja, hogy kívülről, az utca felől nem lehetnek láthatók a trafikban a dohánytermékek. Az Együtt és a Jobbik már hétfőn egy-egy módosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a trafikok kötelező fóliázásnak megszüntetése érdekében.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) kereskedelem-biztonsági munkacsoportjának szakembere, Csikós Gellért, lapunknak megerősítette, mindegy, hogy mivel takarják el a kirakatot, ajtót, ilyen helyen a rablónak kevésbé kell tartania a lelepleződéstől. A bűnözők legföljebb 1-2 percet töltenek az egyszemélyes kisboltokban, trafikokban, amelyek hiába rendelkeznek akár kamerával, csendes riasztóval, támadás jelző gombbal, ezek nem megelőzik, csak jelzik, ha baj történik. Csikós szerint lehetővé kellene tenni, hogy a trafikosok a nagyobb forgalmú helyeken alakíthassák ki üzletüket, és néhol érdemes lenne a kiadó ablakos megoldást is választani.
Funk Sándor, addiktológus főorvos a Népszavának elmondta, többnyire kiskamaszkorban szoknak rá a fiatalok a dohányzásra, de nem a trafikokban látott dohányáruk miatt, hanem elsősorban a korcsoportjuk, illetve a szülők, a család hatására. Maga a cigaretta látványa keveseket szoktat rá a dohányzásra, aki dohányzik az pedig tudatosan vásárolja. A dohányzó szülők gyermekei jóval gyakrabban szoknak rá a cigarettára, mint a nem dohányzó családokban élő társaik. A főorvos hiányolta, hogy a trafiktörvény előtt nem készültek hatástanulmányok. Az államnak a megelőzésre, illetve az eredményes leszokást segítő kutatásokra kellett volna forrásokat előteremteni. Az állam kétarcú, mert igényli a bevételt a dohányárukból, miközben évente 30 ezeren halnak meg a dohányzással összefüggő betegségekben és rengeteg az ér- és tüdőbeteg. A dohányosok között 14-szeres a tüdőrák esélye.