Már csak pár napot kell várni, és a pénzintézetek minden devizahiteladóssal elszámolnak, legkésőbb a most következő hosszú hétvégét követően. Emellett a jövő hónapban azoknak a volt devizahiteleseknek, akiknek a szerződése már lezárult, de a törvény által leírt feltételeknek megfelelnek, az általuk megjelölt számlán megjelenik a túlfizetés visszajáró összege is, akárcsak azoknál, akiknek élő szerződésük van ugyan, de túlfizettek. Májusban emellett már arról is értesülni fognak az érintett ügyfelek, hogy a jövőben mekkora lesz a jövőben befizetendő törlesztőrészletük.
Ezzel kapcsolatban a Népszava érdeklődésére Gergely Péter, a Bankráció internetes portál szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabályok szerint a forintosított hitelek kamatát a bankok a jövőben úgy lesznek kötelesek kiszámítani, hogy azt a 3 hónapos bankközi kamathoz (BUBOR) kötik. Ez most a rendkívül alacsony mértékű, jegybanki alapkamat időszakában nem is okoz gondot, ám ha - amint az várható - egy-két éven belül növekedni fog a ráta, akkor ez 10-40 százalékos, akár milliós nagyságrendű többletterhet is jelenthet az ügyfeleknek. Éppen ezért - ajánlja a szakember - érdemes az egyéb pénzügyi termékek kamatával összehasonlítani a forintosított hitel kondícióit, és egy olyan konstrukciót váltani akár az ügyfél saját bankjánál, akár másutt, ahol akár 10-20 esztendőre is garantálják a fix kamatot. (A bankok közötti választáshoz többek között a Bankráció honlapja is segítséget nyújt.)
A pénzügyi intézmények által kiküldött levél alapján ellenőrizni lehet, hogy az ismertetett adatok megegyeznek-e az évente kiküldött egyenlegértesítőkkel. Az ügyfélnek joga van arra, hogy elkérje az elszámolás teljes levezetését.
A részletes elszámolás havi bontásban tartalmazza többek között az előírt törlesztőrészletet, annak tőke-, kamat- és kezelésiköltség-tartalmát az adott devizában és forintban, a még esedékessé nem vált tőketartozást, a devizában nyilvántartott hátralék, illetve túlfizetés összegét, a havi törlesztésnél alkalmazott árfolyamot, az adott hónapban ténylegesen, illetve az átszámítás során alkalmazott éves ügyleti kamatlábat. Ha az ügyfélnek van bankszámlája az elszámolásra kötelezett pénzügyi szolgáltatónál, a neki járó összeget azon a számlán kell jóváírni, ha azonban nincs, a szolgáltatónál nyilatkoznia kell arról, hogy melyik bankszámlára kéri a pénzt, esetleg készpénzben akarja-e felvenni. Az elszámolás nyomán visszajáró összeget a pénzügyi intézményeknek legkésőbb az értesítő megküldése után 15 napon belül jóvá kell írniuk az ügyfél számláján, a már megszűnt fogyasztói szerződések esetében pedig átutalniuk.
A jegybank és a Bankszövetség vezetői korábban arra figyelmeztettek, hogy az elszámolás képlete olyan bonyolult, hogy az ügyfélnek nem érdemes utánaszámolnia. Ezt az álláspontot megerősítette Gergely Péter is. Egy nagy kereskedelmi bankunknál mindössze három olyan munkatársa van, aki érti a képletet, és az egész pénzügyi szférában jó ha 100-200-an mondhatják el ezt magukról. Ha valaki nem ért egyet a pénzügyi szolgáltató által küldött elszámolással, az elszámolás átvételétől számított 30 napon belül tehet panaszt írásban, annál a szolgáltatónál, akitől az elszámolást kapta.
A Magyar Autóklub szerint nemcsak a lakossági, hanem a kényszervállalkozások, kis családi vállalkozások által felvett deviza autóhitelek esetében is el kellene számolniuk a bankoknak az adósokkal - írja azenpenzem.hu portál. A MAK szerint ugyanúgy a valós és védendő fogyasztók közé tartoznak az úgynevezett kényszervállalkozások vagy családi vállalkozások (például színész bt., takarító kft. vagy más, szolgáltató szektorba tartozó, kis létszámú gazdasági társaságok), mint a magánszemélyek. A szakértők szerint az elszámolási jogszabályok megalkotásakor nem mérlegelték, hogy több tízezer olyan autóhitel-, illetve kölcsönszerződést is megkötöttek, ahol ugyan a hitelfelvevő nem természetes személy, hanem gazdasági társaság, viszont a természetes személyekhez hasonlóan az ő esetükben is hiányzik a speciális pénzügyi és közgazdasági szakismeret és tájékozottság.