1. Sokféle véleményt lehet hallani az erősödő terrorcselekményekkel kapcsolatban. Ön mennyire tartja fontosnak a terrorizmus térnyerését (a franciaországi vérengzés, az ISIS riasztó cselekményei) a saját élete szempontjából?
2. Ön szerint az elkövetkező években lehet-e terrorcselekmény célpontja Magyarország?
3. Vannak, akik szerint a Brüsszel által rosszul kezelt bevándorlás összefüggésben van a terrorizmus térnyerésével. Ön egyetért ezekkel a véleményekkel?
4. Tudta-e Ön, hogy a megélhetési bevándorlók törvénytelenül lépik át a magyar határt és az elmúlt időszakban hússzorosára nőt a bevándorlók száma Magyarországon?
5. Sokféle véleményt hallani a bevándorlás kérdésével kapcsolatban. Vannak, akik szerint a megélhetési bevándorlók veszélyeztetik a magyar emberek munkahelyeit és megélhetését! Ön egyetért ezekkel a véleményekkel?
6. Vannak, akik szerint Brüsszel politikája a bevándorlás és a terrorizmus kérdésében megbukott és ezért új megközelítésre van szükség ezekben a kérdésekben. Ön egyetért ezekkel a véleményekkel?
7. Támogatná-e Ön a magyar kormányt, hogy Brüsszel megengedő politikájával szemben szigorúbb bevándorlási szabályozást vezessen be?
8. Támogatná-e Ön a magyar kormányt, hogy szigorúbb szabályokat vezessen be, ami alapján őrizetbe vehetők a magyar határt törvénytelenül átlépő bevándorlók?
9. Egyetért-e Ön azzal a véleménnyel, hogy a magyar határt törvénytelenül átlépő bevándorlókat a lehető legrövidebb időn belül vissza kell fordítani a saját hazájukba?
10. Egyetért-e Ön azzal, hogy a megélhetési bevándorlók, amíg Magyarországon tartózkodnak, saját maguk biztosítsák az ellátási költségeiket?
11. Egyetért-e Ön azzal, hogy a bevándorlás elleni küzdelem legjobb eszköze, ha az Európai Unió tagországai segítik azon országok fejlesztését, ahonnan a bevándorlók érkeznek?
12. Egyetért-e Ön a magyar kormánnyal abban, hogy a bevándorlás helyett inkább a magyar családok és a születendő gyermekek támogatására van szükség?
Még múlt pénteken, amikor reggel Orbán Viktor kormányfő rádióinterjújában bejelentette, "nemzeti konzultációt" hirdetnek a migránsokkal való bánásmódról, mert szerinte rendészeti, katonai intézkedésekkel kell megóvni Európát a bevándorlóktól, megtapasztalhattuk, milyen világot hozna vissza a Schengen előtti határrendszer. Péntek este ugyanis jelképesen lezárta a határt a burgenlandi Féltorony (Halbturn) községnél a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt. Az FPÖ burgenlandi szervezetének félszáz tagja a határellenőrzés visszaállítása mellett tüntetett, alig néhány méterre a magyar határtáblától. Johann Tschürtz, az FPÖ helyi szervezetének vezetője hangsúlyozta: a határellenőrzés bevezetése mellett azt is el akarják érni, hogy kamerás ellenőrzőrendszer és közvetlen, a rendőrséghez bekötött riasztóberendezés legyen a két ország között.
A politikus ígérete szerint, ha az FPÖ szerez többséget a május végi tartományi választásokon, akkor életbe léptetik a határellenőrzést. Tschürtz hangsúlyozta, csak az FPÖ biztosítaná azt is, hogy a helyi állásokat elsősorban burgenlandiak töltsék be. Úgy fogalmazott: 350 ezer magyar már megmutatta, hogy csak dolgozni jönnek Ausztriába. A pártvezető a tüntetésen azt is követelte, hogy az Ausztriába érkezőkkel szemben létszámkorlátot vezessenek be.
Ezek a szavak kínosan egybecsengenek a magyar miniszterelnök nézeteivel, azzal, amit az általa jóváhagyott, válaszra kiküldött kérdéssor sugall.
Történt mindez a rendkívüli uniós csúcstalálkozó után, amelyet azért hívtak össze, mert előző hét végén az olasz partoknál hullámsírba merült líbiai hajó katasztrófájában 900-an haltak meg a hasonló katasztrófák sorában. Kétségtelen: a menekültek nagy része balkáni útvonalon szökne az Európai Unióba, s ehhez olykor a magyar határon is át kell vágniuk. S mivel az embertömeg egyre erőteljesebben zúdul a földrészre, így Magyarországra is egyre több menekült érkezik. A Blikk a Bevándorlási és Állampolgári Hivatal friss adataira hivatkozik: tavaly 42,7 ezer menedékjogi kérelmet regisztráltak, az idén április 20-ig ez a szám már elérte a 37 ezret. A növekedés valóban megdöbbentő, miután 2010 és 2012 között évente csak 1700-2100 kérelmet kellett elbírálni.
A menekültügy kétségtelen megkerülhetetlen össz-európai probléma lett. Ezt jelzi: az olasz belügyminiszter egy szombati lapinterjúban lehetetlennek nevezte, hogy „öt tagország – Olaszország, Németország, Svédország, Ausztria és Magyarország – egyedül viselje a menekülthullám összes terhét”. Angelino Alfano sürgette, hogy a menekültügy kezelésében egyenlően osszák meg a terheket az európai uniós tagállamok között. Az Il Messaggero című lapnak nyilatkozva a miniszter hangsúlyozta: Olaszország célja, hogy valamennyi uniós tagállam elfogadja a terhek igazságos megosztásának elvét.
Kijelentette, hogy az említett öt ország mellett a többi huszonhárom uniós tagállam részéről is konkrét szolidaritásvállalásra van szükség. „EU-tagnak lenni azt jelenti, hogy a felelősséget is vállalni kell” – mutatott rá Alfano, aki a menekültügy kezeléséről 1990-ben aláírt dublini megállapodás revízióját sürgette, miközben ideiglenes, egy vagy két évre szóló tartózkodási engedély mellett foglalt állást. Ez – mint fogalmazott – lehetővé tenné, hogy a menedéket kérők más uniós tagállamokhoz fordulhassanak. Az olasz befogadóintézményekben jelenleg hetvenezer menekült tartózkodik.
A menekültkérdés megoldása tehát halaszthatatlan, ám ez sem igazolja, hogy a kormány 12 álságos kérdésre adandó, eleve sugallt válaszokkal igyekezzen magának politikai tőkét kovácsolni, ráadásul csaknem egymilliárd forintért. Túl a "nemzeti konzultáción", amellyel a kormány saját embertelen politikáját akarja megerősíttetni, maga a kabinet sem tud válaszolni néhány konkrét kérdésre. Arra például, hogy hol helyezné el a több tízezer őrizetbe vett migránst, mert azt maga Kovács Zoltán kormányszóvivő is elismerte, jelenleg csak 2100-2400 ember befogadására alkalmasak a táborok. Most a menedékkérők többsége nyitott táborokba kerül, ahonnan felük-kétharmaduk tovább megy Németország és Ausztria felé.
Mi történik, ha beteljesedik Orbán vágya, s össz-európai megoldás helyett, nagyobb részt nemzetállami kézbe a menekültügy kezelése, s a németek, osztrákok egyik napról a másikra nem fogják megengedni, hogy az EU területére illegálisan belépő emberek szabadon hozzájuk menjenek. A hatóságoknak egyébként már most lehetőségük van őrizetbe venni illegális határátkelőket rövid időre, de nagyon kevés esetben látják ezt indokoltnak. Arra sincs válasz: milyen bűncselekményt követnek el Magyarországon a menedékkérők, ami indokolná őrizetbe vételüket, vagy milyen munkát tudnának nekik adni, mert jelenleg csak a táborokban dolgozhatnak.
"Az embereknek" feltett kérdéssor, amúgy is értelmezhetetlen, mert amint a kormányfő maga ismerte el: a kérdésekben felvetettek ellentétesek az unió ma hatályos szabályaival.
Jogilag lehetetlen, embertelen és elképesztő költséggel járna, ha Orbán Viktor javaslatára őrizetbe vennék és kényszermunkára köteleznék a Magyarországon elfogott illegális határátlépőket. Így foglalta össze véleményét a 444.hu-nak Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Pardavi szerint Orbán kényszermunkás ötlete mögött a Jobbiknak az a javaslata érezhető, hogy a börtönökben a rabok dolgozzanak, és termeljék ki a rájuk jutó kiadásokat. Pardavi szerint végtelenül szomorú, hogy olyan katasztrófák esetén, mint volt a Charlie Hebdo elleni párizsi merénylet, vagy most a mostani hajószerencsétlenség a Földközi-tengeren, Orbánnak - a szolidaritást, az emberséget félredobva – csak az idegenellenség felkorbácsolása jut eszébe. Most Brüsszelben sem értett meg semmit abból, amit az uniós politikusok képviselnek. Arról pedig, hogy az uniós jog egyszerűen nem engedi meg, hogy az összes illegális határátlépőt őrizetbe vegyék, Orbán jellemzően úgy vélekedik, hogy kapjon szabad kezet, és akkor megoldja a problémát. A jogállami garanciák csak olyan koloncok neki, amik a magyar kormány hatékony cselekvését gátolják.
Egységes európai álláspont kell
Az Európát érő menekültáradat és az egyre testközelibb terrorizmusveszély kétségtelenül gyors válaszokat igénylő kérdés. Európának érdemi, rövid és hosszú távon egyaránt hatásos, de emellett emberi, egyszóval európai választ kell találnia. Orbán téved, amikor nemzeti szintre osztaná ennek a felelősségét: a szociális kilátástalanság és az életveszély elől menekülők ügyét az európai közösség csak egységes, közös felelősséget és feladatot vállaló módon lesz képes megoldani. A miniszterelnök aktuális, újabb egymilliárdba kerülő konzultációja nem csak azért álszent és - a Fidesztől megszokott módon - lekezelően pökhendi, mert egy valódi párbeszédben a szereplők nem sarkított kinyilatkoztatásokhoz keresnek megerősítést. Egy valódi konzultációban valódiak az érvek és a valódi a befolyásolás lehetősége - írja hétvégi brüsszeli nyílt levelében Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, EP képviselő.
Rendőrállami logika
Az európai országok számára komoly problémát, terheket és veszélyeket okoz az egyre több menekült érkezése. Ezért tűzték múlt csütörtökön egy rendkívüli uniós csúcsértekezlet napirendjére a véleménycserét a probléma kezeléséről. Néhány órával korábban megvitatta ezt az Európai Szocialisták Pártjának elnöksége is és ajánlásokat tett a szociáldemokrata kormányfők számára. A demokratikus baloldal értékrendjének megfelelően a probléma humánus kezelésére, az emberéletek megóvására, a szolidaritásra és a tömeges menekülés okainak - a helyi háborúk és a reménytelen szegénység - felszámolására helyezték a hangsúlyt. Hasonló ehhez a demokratikus jobboldal álláspontja is.
Orbán Viktor pénteken reggel a Kossuth Rádióban azonban ezzel ellentétes véleményt fejtett ki. Szerinte a közel egymilliárd forintba kerülő nemzeti konzultáción arról kell véleményt kérni, hogy a kormány a menekültek őrizetbe vétele, hazatoloncolása vagy magyarországi munkára kényszerítése mellett döntsön. A demokratikus megoldással szemben ezek tipikus rendőrállami módszerek a magyar kormányfő által „megélhetési bevándorlóknak” nevezett, valójában az életüket féltő menekültekkel szemben. Ezért is érzi Orbán Viktor otthonosabban magát Kazahsztánban mint Brüsszelben, ahogy ezt nemrég kijelentette.
Az ő gondolkodása valóban sokkal inkább az ilyen államok vezetőinek értékrendjéhez hasonlít, mint a demokratikus országokat kormányzó politikusokéhoz. Álszent módon azzal érvel, hogy „Európának nincs szüksége bevándorlókra”. A hosszú távú megoldást kereső, humánusan gondolkodó európai politikusokat nem is ilyen megfontolások vezetik. Őt viszont nyilvánvalóan a saját hatalmának megőrzése vezérli, ezért épít - nem először - az idegenellenes érzelmekre.
Mi lett volna, ha a demokratikus országok így fogadták volna a Magyarországról menekülőket 1944-ben, 1956-ban, vagy bármikor, amikor a magyarországi viszonyok késztették őket szülőhazájuk elhagyására? - írja lapunknak Kovács László volt külügyminiszter, az MSZP volt elnöke.
