Semmi olyan eseményre nem emlékszik Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete korábbi elnöke, amely kiemelt jelentőségű lett volna a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír Zrt., valamint a Quaestor esetében - ez derült ki a brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál történt visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedéseket vizsgáló albizottság csütörtökön tartott első ülésén. Farkas halaszthatatlan elfoglaltságára hivatkozva nem vett részt az ülésen. Az albizottsághoz írt levelét Szűcs Lajos (Fidesz) elnök ismertette.
A testület Farkas Ádámot is meghívta az ülésre, aki közvetlenül a 2010-es kormányváltást megelőzően volt a felügyelet elnöke, de ö sem tudott megjelenni, mert az Európai Bankfelügyeleti Hatóság képviseletében éppen Rigában tartózkodik.
Az ülésen résztvevő, a szocialistákat képviselő Szakács László lapunknak elmondta, hogy javasolta Orbán Viktor kormányfő, valamint Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter meghívását is, mivel mindkettejüknek tudomásuk volt arról, hogy 24 önkormányzat állampapírjait, végeredményben a közpénzeket kockázatos magáncégeknél tartotta. A Fidesz-kormány felelőssége a brókerbotrányokban egyértelmű, és az albizottságot azért hozták létre a kormánypártok, hogy erről megpróbálja elterelni a figyelmet. A képviselő emlékeztetett arra, hogy a Quaestor-kötvény újabb sorozatának engedélyezését Windisch László, az MNB pénzügyi felügyeletekért felelős alelnöke írta alá, ezért őt is be kell számoltatni az albizottság előtt.
Viszont Szűcs Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy az albizottság nem vizsgálódhat olyan ügyekben, amelyek például az Állami Számvevőszék, az önkormányzatok, vagy az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartoznak, és olyan ügyben sem, amely döntéselőkészítési szakaszban van, vagy amely büntető-, szabálysértési eljárás tárgya. Elmondta: átnézik a javaslatokat, hogy mi illeszthető be a vizsgálati keretbe. Az albizottság hétfőn tartja legközelebbi ülését.
Tegnap Giró-Szász András - a sajtó nyomására - ismertette, mely önkormányzatok kerültek veszélybe: Győr, Almásfüzitő, Dunaszeg, Győrszemere, Dunakeszi, Abony, Törökszentmiklós, Mezőkeresztes, Vecsés, Budapest IV. kerülete, Alsónémedi, Fót, Arló, Kissikátor, Rudabánya, Almásfüzitő, Ceglédbercel, Kazincbarcika és Mezőkövesd. Még nem tudni, hogy ezek közül hány önkormányzatnál fenyeget csődhelyzet, jelenleg a Belügyminisztérium is adatokat gyűjt a történtekről. Százhalombatta kockáztatta a legtöbbet, nagyjából hozzávetőleg 3,5 milliárdos értékben. Kiderült, - a 444. hu értesülése szerint, - hogy Győr vett Quaestor-kötvényeket is, nem csak államkötvényeket.
A szerdai kormányülésen döntés született arról, hogy a kormány az Állami Számvevőszékhez fordul, és kéri ezen önkormányzatok soron kívüli törvényességi ellenőrzését, hogy kiderüljön milyen körülmények között fektették be és kockáztatták ezeket a pénzeket - erről Lázár János tájékoztatta az újságírókat.
Időközben a Quaestor-károsultak újabb csoportja került a jegybank látókörébe. A kötvényesek kártalanításáról szóló törvény szerint nem csupán a Quaestor Financial Hrurira, hanem a kapcsolt vállalkozások ügyfeleit is kártalanítják. Most derült ki, hogy voltak akik a "fiókjait" tovább üzemeltető anyacéggel, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel kötöttek kötvényvásárlási szerződést. Viszont az MNB ezt a társaságot nem felügyeli - derítette ki a Portfólió. A cégnek nem volt kötvény vagy bármilyen egyéb értékpapír forgalmazására felügyeleti engedélye. Az MNB emiatt jogosulatlan szolgáltatás gyanújával piacfelügyeleti vizsgálatot indított el e társasággal szemben. A vizsgálat jelen fázisában több százas ügyfélkör és mintegy tízmilliárd forintos érték került az MNB látókörébe.