Farkas István, aki 2004 és 2009 között volt a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnöke, halaszthatatlan elfoglaltsága miatt személyesen nem tudott megjelenni az albizottság előtt, de Szűcs Lajos elnöknek címzett levelét felolvasták az ülésen.
Ebben Farkas István hangsúlyozza: a felügyelettől való távozása óta 6 év telt el, az albizottság pedig olyan, 6-11 éves eseményekre kérdez rá, amelyekre vonatkozóan ő maga is csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján bárki által elérhető több tucatnyi határozat felsorolásával válaszolhatna. Hozzátette: ha az érintett szolgáltatók vizsgálatáról megismerhetővé válnak a részletes MNB-jegyzőkönyvek, készséggel áll az albizottság rendelkezésére. A testület Farkas Ádámot is meghívta az ülésre; ő 2009-2010-ben volt a PSZÁF elnöke, és azért nem tudott jelen lenni a csütörtöki ülésen, mert az Európai Bankfelügyeleti Hatóság képviseletében Rigában tartózkodik.
Korábban írtuk, hogy megelőzhető lett volna a Quaestor-botrány, ha 2010-ben Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) akkori vezetője nem szüntette volna meg egyik napról a másikra a pénzügyi visszaélések elleni főosztályt. Magyar György ügyvéd szerint ezeknek a rendkívül képzett pénzügyi nyomozóknak feladatai közé tartozott egyebek mellett a bűnmegelőzés, a felderítés és az operatív együttműködés a rendőrséggel, a nyomozás taktika kidolgozása. Ezek a pénzügyi, kiemelt szakértelemmel rendelkező nyomozók adtak szakvéleményt az ilyen ügyekben, de a bírák, ügyészek, rendőrök továbbképzésében is részt vettek. A főosztály előzetesen ellenőrizte az ügyfélbetéteteket, letéteket, hogy nincs-e visszaélésre lehetősége egy-egy a pénzügyi intézménynek. Ez a szervezet valószínűleg észrevette volna például a Quaestor esetében a 150 milliárdos fiktív kötvénykibocsátást is - tette hozzá az ügyvéd.