„A kúria döntése egyfajta útmutatás ahhoz, hogyan lehet ma Magyarországon szegregált iskolát működtetni” A Kúria jogerősen kimondta, hogy nem sérült az egyenlő bánásmód elve a nyíregyházi Sója Miklós Általános Iskolában. A döntés pont az ellenkezője a korábban első és másodfokon meghozott. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) keresete annak kimondását, hogy jogellenesen szegregálták a gyerekeket az iskolában.
A bírói indoklás szerint nem volt az egyenlő bánásmód sérelme, az eljárást kezdeményező CFCF pedig sem a görög katolikus egyház által működtetett iskola oktatási színvonalát, sem a pedagógiai programját nem kifogásolta. Emellett a szülőknek volt módjuk más intézménybe járatniuk gyermekeiket, mert az iskolai buszjárat megszűnése után az önkormányzat bérlettámogatást adott a diákoknak.
„A szülők annak tudatában íratták gyerekeiket az intézménybe, hogy ott vallási nevelés folyik, az egyháznak pedig deklarált célja volt a roma pasztoráció, így logikus, hogy olyan térségben vette át az iskolaműködtetést, ahol jelentős arányban élnek romák” – indokolta döntését a Kúria, továbbá kiemelték, hogy az egyház azért sem szegregálta a diákokat, mert minden iskoláskorú gyereket felvettek az iskolába, így a halmozottan hátrányos helyzetűeket sem utasították el. Emellett a helyi roma önkormányzat is egyetértett az intézmény újraindításával.
A CFCF szerint fekete nap ez a magyar oktatás történetében: „A kúria döntése egyfajta útmutatás ahhoz, hogyan lehet ma Magyarországon szegregált iskolát működtetni” – vélekedett az ítéletről Daróczi Gábor a jogvédő szervezet elnöke, hangsúlyozva, hogy mivel egyházi működtetésű az intézmény több támogatási pénzhez is jut.
Daróczi továbbá elmondta, hogy az Európai Bizottsághoz fordulnak az ügyben, majd hozzátette, hogy Csehország ellen nemrégiben indított kötelezettségszegési eljárást az EU szegregáció miatt, valamint Szlovákia is vizsgálatokra számíthat a jövőben, így nem lenne meglepő, ha ez Magyarországon is megtörténne. Südi János, volt oktatásügyi államtitkár szerint elméletileg az Alkotmánybíróság megsemmisítheti az ítéletet, de erre kevés esély van, így csak az EU-hoz lehet továbbvinni az ügyet.
Lapunk korábban megírta, hogy a CFCF szerint a roma diákok elkülönített nevelése nem vezet jó útra, még akkor sem, ha azt az egyház teszi a "szeretetteljes felzárkóztatás" jelszava alatt, ezért is indítottak pert az önkormányzat, az egyház, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) ellen is. A bíróság első- és másodfokon is kimondta, hogy az önkormányzat - az iskola pénzbeli támogatásával, az integrált iskolákba induló buszjárat megszüntetésével - előidézte, a görög katolikus egyház pedig jogellenesen fenntartotta a cigány gyerekek elkülönítését.
A per során Balog Zoltán humánminiszter végig kiállt az iskola mellett, s a civil jogvédők szerint még a köznevelési törvényen is úgy változtatott, hogy miniszteri rendelettel adhasson felmentést egyes intézményeknek a szegregáció tilalma alól. Igaz, Balog szerint ez félremagyarázás: a törvénymódosítással éppen hogy a szegregáció ellen kívánták felvenni a harcot.
