Az utóbbi hetekben mintha tömegsírrá vált volna a Földközi-tenger. Amíg azonban a néhány tucat halott még nem keltette fel különösebben az uniós tisztségviselők érdeklődését, a múlt vasárnapi tragédia után, amikor legalább 800-an haltak meg, már az EU-s tisztségviselők is figyelmeztettek arra: valamit változtatni kell. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága abból indul ki, hogy az év eleje óta 31 500 menekült ért partot Görögországban és Olaszországban. A menekülthullám nemhogy nem csillapodik majd a következő hónapokban, hanem még inkább felgyorsul.
Ha egy menekült elér egy bizonyos országot, az európai szabályok szerint ott is kell maradnia, nincs mód a továbbutazásra. A 2003-ban elfogadott dublini rendelet ugyanis előírja, hogy az az ország felelős az uniós menedékkérelem elbírálásáért, ahová a menekült megérkezett. Ez a rendelkezés kiszolgáltatottabbá teszi az unió határvidékén elhelyezkedő államokat. Az intézkedés célja az volt, hogy csökkentsék a menedékkérők számát.
Mint a fenti adatok mutatják, a rendelet nem érte el célját. Az olasz hatóságok azonban megtalálják a módját annak, hogy kijátsszák a rendelkezést: nem kérnek ujjlenyomatmintát a menekültektől, ami egyébként kötelező lenne, s hagyják őket továbbutazni az EU más államaiba.
Dimitrisz Avramopulosz, az EU belügyi biztosa hétfőn mutatta be tíz pontból álló cselekvési tervét, amelyről ma kell tárgyalniuk az unió állam- és kormányfőinek. Az akcióterv azonban ezer sebből vérzik. Javaslatot tesz a Földközi-tengeri mentőprogram, a Triton és a Poseidon kiterjesztésére, ám arról nem tesz említést, hogy növelnék-e a járőröző mentőegységek számát. Előírja továbbá, hogy a jövőben minden menekültet következetesen regisztrálni kell. Erre a javaslatra azonban már tavaly év végén rábólintottak a déli államok, mégsem történt változás.
Az akcióterv azt is tartalmazza, hogy el kell kobozni az embercsempészek hajóit és meg kell semmisíteni azokat. Erről várható a legnagyobb vita az uniós csúcstalálkozón. Kérdés például, hogy a hajókat a nyílt színi tengeren, vagy még a kikötőkben támadják-e meg. Szakértők szerint ez az előterjesztés legvitatottabb pontja, mert nagyon nehéz lesz megvalósítani. Mindenesetre az EU számára a kalózokkal szembeni, az Afrika szavánál végrehajtott manőver a minta.
Visszafogottan értékelte az EU terveit Romano Prodi, az Európai Bizottság volt elnöke, korábbi olasz kormányfő. A javaslatok szerinte a pozitív irányba mutatnak ugyan, de túlságosan szerények. Utalt arra, ha a Triton költségvetését felemelik 3-ról 6 millió euróra, akkor sem éri el a tavaly október végéig érvényben lévő Mare Nostrum mentőakció büdzséjét, amelyre 9 millió eurót szántak az olasz hatóságok. „Legyünk pozitívak, de arra azért ne számítsunk, hogy megváltozna az unió bevándorlási politikája” – fejtette ki egy olasz rádióban.
Az EU-ban mindenesetre egyre többen vélik úgy, hogy elérkezett a cselekvés ideje. Herbert Reul, a CDU/CSU európai parlamenti delegációvezetője a Die Weltnek elmondta, Európának végre komolyan kell vennie humanitárius feladatait. Ezek közé tartozna, hogy a menekülteket igazságosabban kellene elosztani az EU tagállamai között. Jelenleg minden második menedékkérelmet Svédországban, Németországban és Franciaországban állítják ki.