sztrájk;per;posta;pénzszállítók;értékszállítók;

- Perrel akarnak visszavágni a sztrájkoló pénzszállítóknak

Pert indít a Magyar Posta cége, a JNT Security Kft. (JNT) az Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezete (ÉŐDOSZ), illetve egyes tisztségviselői ellen, mivel folyamatosan valótlan, a közvéleményt félrevezető, a JNT rossz hírnevét keltő és üzleti érdekeit sértő állításokat tesznek a bértárgyalásokról és a sztrájkról - közölte a Magyar Posta Zrt. és a JNT Security Kft.

A tájékoztatás szerint a JNT bíróság előtt vitatja a sztrájk jogszerűségét, és amiatt is az igazságszolgáltatáshoz fordul, hogy nem állapodtak meg a sztrájk alatt nyújtandó minimális szolgáltatásokról. A közleményben leszögezik: szemben az ÉŐDSZ állításaival, illetve a sajtóban egyes helyeken megjelent állításokkal, folyamatosan biztosított a posták készpénzellátása, így sem az utalványok kifizetésében, sem a posták készpénzellátásában nincs fennakadás. A tájékoztatás szerint csupán annyi változás lehet helyenként a fővárosban és Pest megyében, hogy adott napon belül későbbi időpontban történik meg az utalványok háznál történő kifizetése. JNT Security teljesíti a többi szerződött partnere kiszolgálását is, így azok az állítások sem igazak, hogy nem megoldott a partnerek értéklogisztikája - írják.

Szemben a szakszervezet és egyes sajtóforrások információival a JNT országosan csupán két pénzkiadó automatát (ATM) lát el készpénzzel, így hamisak azok az értesülések is, hogy az ATM-ek készpénzzel történő feltöltésében is fennakadás lenne a sztrájk miatt - olvasható a közleményben. A JNT közleményben idézett álláspontja szerint a sztrájk nem indokolt, nem igaz az ÉŐDOSZ állítása, hogy a JNT munkavállalói nem kapnak bérfejlesztést évente. Az elmúlt másfél évben csaknem 10 százalékos alapbéremelésben részesültek a JNT-nél dolgozó pénz- és értékszállítók - hangsúlyozzák a tájékoztatásban.

Az MTI korábban beszámolt arról, hogy az ÉÖDSZ JNT Security Kft.-nél működő szervezete hétfő éjféltől határozatlan időre sztrájkot hirdetett. A szakszervezet kérése az alapbérek átlagosan 5 százalékos növelése volt, valamint az, hogy a béren kívüli juttatásokat személyenként emeljék évi 22 000 forintra. A munkáltató 1,5 százalékos átlagos alapbérnövelést javasolt, ami a későbbi tárgyalásokon 1,6 százalékra módosult.

A brókerkormány nem adhatja továbbra is drágán az embereknek azt a gázt, amelynek az ára az utóbbi fél évben csaknem a felére csökkent! Amíg a Fidesz-KDNP kormány nem fejezi be ezt a korrupt nyerészkedést, az MSZP nem tárgyal azokról a kétharmados törvényekről, melyek az energiahatékonyságról és a közlekedési infrastruktúra-beruházások gyorsításáról szólnak - olvasható a párt közleményében.