Nyíregyháza;szegregáció;

A Roma Versitas, a Cigány Hallgatói Hálózat és a Közép-európai Egyetem (CEU) aktivistái, valamint civilek demonstrálnak a budape

- Szegregációs ügy - Demonstráltak a Kúria előtt (Fotók!)

A Kúria teljes egészében elutasította szerdán a keresetet, amely annak kimondását kérte, hogy jogellenesen szegregálták a gyerekeket a nyíregyházi Huszár-telep általános iskolájában. Az ítélet jogerős.

A bírói indokolás szerint az ügyben nem volt megállapítható az egyenlő elbánás sérelme, az eljárást kezdeményező civil szervezet pedig sem a görögkatolikus egyház által újranyitott egykori önkormányzati iskola oktatási színvonalát, sem a pedagógiai programját nem kifogásolta. Ugyanakkor a szülőknek módjuk nyílt arra, hogy más iskolába járassák gyereküket, mivel az önkormányzat bérlettámogatást adott a diákoknak, miután megszüntette az iskola buszjáratát. 

Kúria álláspontja szerint így nem sérült a szabad iskolaválasztás elve. A szülők annak tudatában íratták gyerekeiket az intézménybe, hogy ott vallási nevelés folyik, az egyháznak pedig deklarált célja volt a roma pasztoráció, így logikus, hogy olyan térségben vette át az iskola működtetést, ahol jelentős arányban élnek romák.

A Roma Versitas, a Cigány Hallgatói Hálózat és a Közép-európai Egyetem (CEU) aktivistái, valamint civilek demonstrálnak a budapesti Kúria épülete előtt. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A Roma Versitas, a Cigány Hallgatói Hálózat és a Közép-európai Egyetem (CEU) aktivistái, valamint civilek demonstrálnak a budapesti Kúria épülete előtt. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Az ítélethirdetéskor elhangzott: az egyház vállalta, hogy minden iskoláskorú gyereket felvesznek az iskolába, a halmozottan hátrányos helyzetűeket sem utasítják el, a helyi roma önkormányzat pedig egyetértett az intézmény újraindításával. A Nyíregyházi Törvényszék tavaly februárban minősítette jogellenesnek a cigány gyerekek elkülönítését a nyíregyházi Huszár-telepi általános iskolában az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány által indított polgári peres eljárásban. A másodrendű alperes, az intézményt működtető Hajdúdorogi Egyházmegye már akkor jelezte, hogy fellebbez az ítélet ellen. 

Az elsőfokú ítélet az egyházmegye által működtetett iskolát nem kötelezte ugyan bezárásra, de újabb elsős osztályok már nem indulhattak volna. A bíróság emellett kötelezte a Hajdúdorogi Egyházmegyét és a Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskolát a jogsértés abbahagyására, valamint eltiltotta az ilyen és hasonló jogsértésektől. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére hivatkozva a korábbi fenntartó, a nyíregyházi önkormányzat és a Sója Miklós iskolát jelenleg működtető egyházmegye között létrejött együttműködési megállapodás és támogatási szerződés érvénytelenségének megállapítása, valamint a roma gyerekek elkülönített módon történő oktatásának megszűnése érdekében indított pert. 

Az alapítvány azért hívta perbe az önkormányzatot és a Hajdúdorogi Egyházmegyét, mert álláspontja szerint az utóbbi a többségében romák által lakott Huszár-telepen lévő iskolában szegregált oktatást folytat, akadályozza az ott élő emberek integrációját és a társadalomba beilleszkedését. Tavaly novemberben a Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítéletében is kimondta, hogy az iskola jogellenesen szegregál. A döntéssel az egyház és az önkormányzat nem értett egyet, ezért fordultak végül a Kúriához. 

A DK alelnöke az Európai Bizottsághoz fordul
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke, EP-képviselője az Európai Bizottsághoz fordul azt kérve, tegye meg a hátrányos megkülönböztetés gyakorlata ellen szükséges lépéseket.
A DK-s politikus erre úgy reagált: "mivel a hazai jogszolgáltatás immár nem nyújt védelmet a roma diákoknak", az Európai Bizottsághoz fordul. Niedermüller Péter utalt arra, hogy az Európai Unió dokumentumai sürgetik az iskolai szegregáció felszámolását, az Európai Bizottság már kötelezettségszegési eljárást is indított Csehország ellen ebben az ügyben.

 

A Budapesti Vegyiművek Illatos úti telephelye által okozott súlyos kockázatok miatt a jövő nemzedékek szószólója hivatalból indított vizsgálatot kezdeményez az alapvető jogok biztosánál, hogy az illetékességi, illetve hatásköri viták tisztázása elősegítse a gyors és hatékony megoldást.