Megkezdődött Németországban az egyik utolsó holokauszt-per. A vádlott a 93 éves Oskar Gröning, az egyik utolsó élő auschwitzi lágerőr. A hannoveri ügyészség a vádirat felolvasása során azt emelte ki, hogy Gröning támogatta a gyilkosságokat, s a náci rezsim gazdasági haszonszerzéséért dolgozott. Azt hangoztatta továbbá, hogy a háttéremberek munkája nélkül nem vált volna lehetővé az öldöklés.
Ezután Gröning a lüneburgi bírák előtt elmondta, kétségkívül, „morális szempontból én is bűnrészes voltam.” Hozzátette, „bocsánatot kérek mindenkitől, a büntetés mértékének eldöntése az önök feladata” – jelentette ki a bíróságnak címezve. Gröningnek 300 ezer ember haláláért kell felelnie. Amennyiben bűnösnek találják, három éves szabadságvesztésre számíthat.
A pert olyan magyarországi zsidók indították, akik túlélték Auschwitzot, vagy közeli hozzátartozóik vesztették ott életüket. A túlélők a per kapcsán azt hangoztatták, nem bosszúvágy fűtötte őket, s nem is az, hogy minél magasabb büntetést követeljenek az idős embernek, hanem az, hogy ha megkésve is, de igazságot szolgáltassanak az ügyükben – írta a Die Welt.
Gröninggel szemben már 1977-ben is eljárás indult, ám akkor az ügy nem jutott el a bírósági eljárásig a bizonyítékok hiánya miatt. Ennek kapcsán a Süddeutsche Zeitung keddi cikkében megállapította, hogy a tegnap kezdődött eljárásnak alapvetően a bíróság vallomástételével kellett volna kezdődnie: meg kellett volna magyaráznia, hogy Gröning miért csak most, hetven évvel a II. világháború lezárása után került a vádlottak padjára. Mint a lap írja, ennek harminc-negyven, de legalább húsz évvel korábban meg kellett volna történnie.
A Süddeutsche Zeitung szerint a bírónak is bocsánatot kellett volna kérnie azért, hogy az eljárás megkezdésére ennyi időt kellett várni függetlenül attól, hogy a büntetésnek Gröning esetében már nincs sok értelme. Ugyanakkor a bíróság feladata az, hogy igazságot szolgáltasson. A SZ megjegyzi, nem a bírák mai generációjának bűne, hogy a múlttal való szembenézés folyamata ilyen lassan haladt, vagy éppen egy helyben állt. Az első jelentős Auschwitz-perre 1964/65-ben került sor, a társadalom is csak ettől kezdve kezdett szembenézni a holokauszt szörnyűségeivel.
A Süddeutsche Zeitung megjegyezte, hogy a holokauszt feldolgozásával kapcsolatban John Demjanjuk esete hozott áttörést. 2011 óta ugyanis az is bűncselekménynek számít, ha valaki közvetetten járult hozzá a náci halálgyár működéséhez. Az egykori lágerőr Demjanukot 2011 májusában ítélte öt év börtönbüntetésre egy német bíróság amiatt, mert bűnsegédként vett részt 27 ezer zsidónak a sobibóri haláltáborban történt meggyilkolásában. A per 2009-ben kezdődött, s az akkor már súlyos beteg vádlott egyetlen alkalommal sem szólalt meg. A tárgyalásokat egy félig ággyá átalakított kerekesszékben, sötét napszemüvegben hallgatta meg, arcizma sem rezdült.
Ami Gröninget illeti, korábban már több interjút is adott saját szerepével kapcsolatban is, s ezekben szintén saját morális felelősségéről beszélt. A Spiegel még 2005-ben közölt interjút vele, amelyben részletesen ecsetelte a haláltáborokban történt szörnyűségeket. „Ha éjszaka álmodik, mindig kiáltásokat hall. Aztán csöndet” – szerepelt az akkori cikkben.
