Békés tüntetők meggyilkolásában való részvétel vádjával indítottak eljárást Egyiptom első szabadon választott, majd 2013-ban megbuktatott elnöke ellen. Mohammed Murszi és az őt támogató Muzulmán Testvériség iszlamista szervezetből kinőtt Szabadság és Igazságosság Pártjához tartozó tizenöt tisztségviselő ellen békés tüntetők meggyilkolásában való részvétel volt az eredeti vád. 2012. decemberében ugyanis, amikor még Murszi hatalmon volt, több napos tüntetésre került sor az iszlamista rezsim ellen.
A demonstrálók azt kifogásolták, hogy Murszi egy elnöki rendelettel kiszélesítette saját elnöki hatáskörét, kivételes törvények kibocsátására jogosította fel önmagát. A volt államfő és a Szabadság és Igazságosság Pártja akkor a demonstrálók elleni fellépésre szólították fel híveiket. A tüntetés erőszakos feloszlatása során tíz személy életét vesztette.
Közel hatvan tárgyalási forduló után tegnap hatalommal való visszaélés, valamint egyes tüntetők megkínzása miatt húsz év szigorított börtönbüntetésre ítélték a volt elnököt, tizenkét társát ugyancsak húsz, kettejüket pedig tíz-tíz év szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet nem jogerős, a védelem várhatóan fellebbezni fog, bár a legnagyobb fenyegetés, a halálbüntetés elhárult, miután a tárgyalást vezető bíró ejtette az emberöléssel kapcsolatos vádakat Mursziék ellen.
Abban, hogy a halálbüntetést ejtették Murszi ellen vélhetően az is közrejátszott, hogy a nemzetközi közösség már több alkalommal tiltakozott a Muzulmán Testvériség vezetői ügyében hozott halálos ítéletekért, valamint az is hogy az iszlamista volt elnöknek máig komoly támogatottsága van a térség egyes szunnita országaiban.
Májusban újabb két perben hoznak ítéletet, bármelyik esetben kiszabható még a halálbüntetés. Egyikben azzal vádolják Murszit, hogy Katarnak kémkedett, a másikban pedig azzal, hogy a Hamász palesztin terrorcsoport fegyvereseinek segítségével szabadult ki börtönéből az arab tavasz idején.
