;

kötvény;OBA;Quaestor;beva;

A Quaestor-ügyfelek kártérítését megoldotta a kormány, a többiek változatlanul várhatnak a sorukra FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- Elmaradhat a kártérítés

Az elmúlt években meglehetősen engedékeny magatartást tanúsító Magyar Bankszövetségnél úgy tűnik betelt a pohár: Kovács Levente főtitkár határozott - pénzintézetek érdekeit is figyelembe vevő - kijelentést tett tegnap a közrádióban: "Még az alkotmányból is le lehetne vezetni, hogy Quaestor károsultaknak nem jár semmilyen kárpótlás."

A Bankszövetségnél -igaz utólag - kiverte a biztosítékot, hogy az úgynevezett Quaestor-törvény szerint a kártalanítási alapba történő befizetés után akár évekig arra kell várniuk, hogy a "hozzájárulásuk" a brókercég vagyonelemeinek értékesítéséből megtérüljön. Az Országgyűlés egy hete mindössze öt ellenszavazattal hagyta jóvá a felszámolás sorsára jutott Quaestor ügyfeleinek - újabb megnevezésük szerint fogyasztóinak - egyedi kártalanításáról szóló törvényt. Ez ellen egyes pénzintézetek azonnal tiltakoztak, ám a jogszabályban foglaltak elutasítását csak tegnap közölte Kovács Levente. Feltehetően ebben nagy szerepet játszott, hogy Csányi Sándor az OTP elnök-vezérigazgatója bankja múlt heti banki közgyűlését követően maga is aggályait fejezte ki a kártalanítás módját illetően. Az elfogadott jogszabály értelmében a bankoknak akár 100 milliárd forintjába is belekerülhet Quaestor kártérítési alap létrehozásának költsége. Csányi Sándor nem hagyott kétséget afelől, hogy a bankokra jutó többletterhet előbb-utóbb az ügyfeleikre hárítanák át, hogy jövedelmezőségük ne szenvedjen csorbát. A bankvezér érthetetlennek és igazságtalannak nevezte, hogy a tisztességes piaci szereplőkkel fizettetik ki a Quaestor ügyfeleinek kárát, egyben remélte, hogy az Alkotmánybíróság elutasítja az erről szóló törvényt. Ez a megoldás - Csányi Sándor szerint - nem segíti elő azt, hogy az ügyfelek ráébredjenek, felelős döntést kell hozniuk mielőtt terméket és szolgáltatókat választanak a pénzügyi intézmények közül. (Előzetes kalkulációk szerint az OTP Banknak a 57 milliárd forintot kell majd befizetnie az alapba.)

Kovács Levente a közrádióban emlékeztetett arra is, hogy amíg a bankok és a magyar állampapír 2-3 százalékos hozamot tudott fizetni, mert ez volt a reális kamathozam, addig a Quaestor akár 8-10 százalékot is ígért. A magasabb hozamnak nyilván a magasabb kockázat volt az ára. A quaestoros ügyfelek papírjaira normál betűmérettel rá volt nyomtatva, hogy sem az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), sem a Befektető-védelmi Alap (Beva) garanciája nem vonatkozik rá. “Nem is tartom etikusnak, hogy valaki azt kéri, hogy őt kárpótolják, ha nem volt biztosítása” – mondta a főtitkár. Elvben az alap feltöltésére szánt összeget a törvény értelmében leírhatnák a bankadó terhére, vagy a társasági adó mérséklése révén, de erről a lehetőségről a törvény nem fogalmaz egyértelműen. A kisebb brókercégek egy része a Quaestor kártalanítási alapba történő befizetést aligha tudja vállalni, hiszen nincs olyan mértékű likviditásuk, hogy ekkora tőkét hosszú távon nélkülözni tudjanak.

A bankok együttműködését kéri a kártalanítás felgyorsításához és a követeléskezelő alap felállításához a Fidesz, arra hivatkozva, hogy a 32 ezer kisbetétesnek ne kelljen éveken át egyénileg pereskednie, és gyorsított eljárással július végéig a pénzükhöz juthassanak. Az ügy szóba került tegnap a Parlamentben is, Schmuck Erzsébet (LMP) arról számolt be, hogy pártjának jogsegélyszolgálata azzal szembesült: a nem Quaestor-károsultak úgy érzik, másodrendű polgárok lettek. Hangsúlyozta: több ezer Buda-Cash- vagy Hungária-ügyfél várja, hogy hozzájusson zárolt magánvagyonához, nekik bonyolult procedúrák sorozatát kell végigjárniuk. Velük mi lesz? - tette fel a kérdést, hozzátéve: szerinte politikai támogatás "olajozta" a Quaestor felelőtlen működését. Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára csak általánosságokban válaszolt: a tárca azért dolgozik, hogy csökkentse a károsultak számát most és a jövőben is és a Quaestor-ügy egyediségével indokolta követeléskezelő alap felállítását.

Képtelenek megemészteni a kormánypártok, hogy a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök tulajdonában lévő, de az aktív részvétele nélkül működő Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-re bízta az Európai Unió a 2014-2020 fejlesztési ciklus tervezési dokumentumainak ellenőrzését. Hörcsik Richárd (Fidesz) képviselő tegnap a Parlamentben feltett kérdésében arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Unió továbbra is aktívan dolgozik a magyar kormány ellen. Szerinte az Altus vizsgálati dokumentumait sem lehet legitimnek tekinteni majd.