A helyzet a legfrissebb, hétvégi felmérésözönt követően sem lett világosabb. A The Observer vasárnapi lapban közzétett Opinum-közvélemény-kutatás szerint négy pont előnyre tettek szert a konzervatívok, főképp azért, mert a Munkáspárt két ponttal visszaesett. A toryk 36 százalékon állnak, a Labour 32 százalékra számíthat. Az Európai Unióból való kilépést sürgető UKIP két ponttal javított, feljött 13 százalékra, a liberális demokraták 1 százalékponttal erősödtek, így 8 százalékuk lehet, a Zöldek pedig 5 százalékot érhetnek el. Az Opinum-felmérés már a múlt csütörtöki, ötpárti tévévita után készült, s meglehetős csalódás a Munkáspártnak: a Labour azt remélte, hogy vissza tudja szerezni az elmúlt két év nagy részében biztosan őrzött vezető helyét.
Ed Miliband
Mindeközben a Sunday Times számára készült YouGov-felmérés szerint 36 százalékkal a Munkáspárt vezet, 3 százalékkal megelőzve a torykat. A másik konzervatív vasárnapi lap, a Sunday Telegraph viszont fej-fej melletti állást jelez, s 32-32 százalékot mért mindkét nagy pártnak. A BBC több felmérést átlagolva arra jutott, a Konzervatív Párt 33-34, a Munkáspárt a 32-36, a UKIP a 10-17, a LibDem a 7-9, a Zöld Párt a 3-8 százalék közötti sávban mozog.
A tekintélyes brit gazdasági hetilap, a The Economist szerint a konzervatívok fölöslegesen folytattak személyeskedő kampányt a munkáspárti vezér, Ed Miliband ellen. Nem csak azzal vádolták meg, hogy a skótokkal összefogva „hátba támadja” majd Nagy-Britanniát, ahogy a szakszervezetekre támaszkodva hátba támadta bátyját a munkáspárti vezetőválasztáskor, hanem még azt is előhozták, hány barátnője is volt, mielőtt partnerét, gyerekei anyját feleségül vette.
A fiatalabbik Miliband – bátyja, David külügyminiszter volt Tony Blair kormányában – pártelnökké választása óta alacsonyabb támogatottságot élvezett, mint a pártja, ám ezen a televíziós viták kétségkívül változtattak. Növelték ismertségét, s eloszlatták a vele kapcsolatos tévhitek, előítéletek egy részét. Bár a hétpárti tévévitát a felmérések szerint a skót nacionalisták új vezetője, Nicola Sturgeon nyerte, Cameronnal összevetve Miliband harciasabb volt, s a közmegítélés szerint hajszállal jobban szerepelt.
Az öt ellenzéki pártvezér vitája nyomán pedig egyértelműen őt látták leginkább alkalmasnak a miniszterelnöki poszt betöltésére. Egy múlt heti MORI-felmérés szerint Miliband támogatottsága egy hónap alatt 12 százalékkal növekedett. Ám kétségtelen, hogy az Opinum felmérésben megkérdezettek 46 százaléka úgy véli, Cameron lenne a legjobb kormányfő, s csak 27 százalék gondolja ezt Milibandről.
Nagy-Britanniáról lévén szó, jellemző, mit mondanak a bukmékerek. A fogadóirodák összesített adatai szerint klienseik 48,21 százaléka a konzervatívok győzelmére tesz, 38,89 százalék pedig arra fogad, hogy a Munkáspárt nyer. Az összes többi tétre – jelezvén a kis pártok esélytelenségét – ezerszeres pénzt fizetnének.
Valamennyi párt közzétette választási programját, de ezek az ígérethalmok is legfeljebb hozzávetőlegesen igazítják el az érdeklődőket. Mint a Financial Timesban egy szakértő megjegyezte, az utolsó pillanatig bizonytalan szavazók nem e programokat olvasva határozzák el magukat, így a legfontosabb szerepük, hogy a jövendő koalíciós alkudozás alapját képezik.
A Munkáspárt 80 oldalas programját bemutatva Ed Miliband hangsúlyozta, „készen áll” az ország irányítására. Mivel a toryk azzal vádolják a Labourt, hogy tönkreteszi majd a gazdaságot, s káoszt hoz Nagy-Britanniára, a Munkáspárt legfőképpen a felelős kormányzást emelte ki. Minden célkitűzésük mellé azt is odaírták, hogy megvalósításához honnan lesz meg a fedezet. Egyik legfontosabb ígéretük a deficit ledolgozása. Az üzleti körök így is gyanakodnak a Blair-féle új Munkáspárt középutas vonalától balra álló Miliband terveire, így nemrég nyílt levélben óvták a választókat attól, hogy a Labourt juttassák hatalomra.
Miliband pártja azt ígéri, hogy 2019-ig óránként 8 fontra emelnék a minimálbért, egy évre befagyasztanák a vasúti viteldíjakat, 15-ről 25 órára emelnék a dolgozó szülők számára az ingyenes óvodai lehetőséget, a gáz- és villanyszámlákat 2017-ig befagyasztanák, 9 ezer fontról 6 ezerre csökkentenék az egyetemisták tandíját. A Munkáspárt nem készül EU-népszavazás kiírására, de a bevándorláson némiképp szigorítanának. Miliband legutóbb épp a külföldi orvosok magasabb szintű nyelvtudásának szükségességét sürgette.
Cameron a Konzervatív Párt 86 oldalas programját ismertetve a „jó élet” lehetőségével kecsegteti a választókat. A személyi jövedelemadó legmagasabb adósávját emelve mintegy 800 ezer embernek ígérnek adócsökkentést. A Munkáspárthoz hasonlóan a konzervatívok is javítanának az egészségügyi ellátás helyzetén, évi 8 milliárd font pluszt szánnának erre.
Margaret Thatcher egykori választási ígéretéhez visszanyúlva felkínálnák a szociális bérlakások kedvezményes megvásárlásának lehetőségét. A szélsőségesen Brüsszel-ellenes UKIP-tól tartva Cameron beígérte: ha megválasztják, 2017-ben népszavazást tartana az EU-tagságról, s az UKIP-ra rálicitálva a konzervatív kormányfő szigorítaná a külföldi munkavállalás feltételeit.
A toryk kitartanak az erős védelem mellett, fenntartják, hogy négy új Trident atomtengeralattjárót építenek, egyenként 25 milliárd fontért. Ezt a Skót Nemzeti Párt, fogadkozott Sturgeon, aki tegnap ismertette programját, mindenképpen meg akarná akadályozni. Az SNP nem mond le egy újabb függetlenségi népszavazás tervéről.
A liberális demokraták a konzervatívokkal is hajlandók lennének folytatni, de a Munkáspárttal sem zárják ki a koalíciókötést. „Egy konzervatívok vezette koalícióba a szívünket, egy munkáspártiba az eszünket vinnénk be” – fogalmazta meg álláspontjukat Nick Clegg. A liberális demokrata pártvezér kockáztat a legtöbbet: a konzervatívokkal kötött koalíció, s korábbi ígéreteik feladása miatt híveik büntethetik a pártot, s ha súlyos lesz a vereség, nem kizárt, hogy lecserélik a pártelnököt.
Többszáz oldalas programjukat bemutatva Clegg leegyszerűsítette a kérdést. „A választóknak legfőképpen azt kell eldönteniük, mit szeretnének. A UKIP, a skót nacionalisták vagy a liberális demokraták töltsék be május 8-án a mérleg nyelvnek szerepét?” – fogalmazott. Mivel a szélsőséges UKIP senkinek sem vonzó partner, a Munkáspárt pedig kizárta a koalíciót a skót nacionalistákkal, a liberális demokraták bizakodnak, hogy bármilyen koalíció is alakul, ők a tagjai lesznek.
