Olaszországnak soha nem látott mértékű menekültáradattal kell szembenéznie. Tavaly 170 ezren érték el az olasz partokat úgy, hogy már a 2013-as 43 ezres adatot is a rekordok között emlegették. A drámai emelkedést az is jól illusztrálja, hogy 2012-ben ez a szám még a 13 ezret is alig haladta meg.
A rendkívüli helyzet azonban már teljesen normálissá, hétköznapivá vált Itáliában. Napról napra hallhatunk újabb és újabb híreket arról, hogy hányan kötöttek ki lélekvesztő bárkáikkal Lampedusa-szigetén, vagy Szicíliában, s hányan vesztek a Földközi-tengerbe. Még a máskor nyugodtabb téli hónapokban sem sokat csillapodott a menekültáradat, április óta azonban különösen sokan indulnak neki Észak-Afrikából a veszélyes útnak.
Ennek meg is van az eredménye, hiszen a halálos áldozatok száma is nőttön nő. A hivatalos adatok szerint tavaly körülbelül 3000-en fulladtak a tengerbe, a valós szám azonban ennél sokkal magasabb lehet. Az idei év első három hónapjában már 500-ra tehető a halálos áldozatok száma.
Minden jel arra vall, hogy 2015-ben újabb tragikus rekord születik. Tegnap Szicília közelében süllyedt el egy Líbiából útnak indult hajó, több száz emberrel a fedélzetén. Az eddigi közlések szerint mintegy 650-en fulladhattak a tengerbe, a parti őrség csak kevesebb mint 50 túlélőt talált. Ez volt az eddigi legsúlyosabb menekülttragédia a Földközi-tengeren.
Francois Hollande francia elnök a tragédia után miniszteri szintű egyeztetést kezdeményezett, Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pedig bejelentette, hogy az EU külügyminisztereinek mai luxemburgi ülésén a migráció kérdését is napirendre tűzik. Ferenc pápa, aki már többször (legutóbb szombaton) követelt szolidaritást az EU-tól a menekültkérdés kapcsán, megdöbbenését fejezte ki a tragédia miatt.
Félő azonban, hogy a tegnapi tragédia megismétlődhet. Csak az idei évben ugyanis 20 ezer menekült kötött ki Olaszországban. Szakértők szerint azonban ez még mind semmi. Körülbelül félmillió szíriai, szomáliai és eritreai vár arra, hogy az EU felé vegye az irányt.
Bár a segélyszervezetek már évekkel ezelőtt figyelmeztettek a súlyos menekültáradat esetleges következményeire, Olaszország nem volt felkészülve erre. Matteo Renzi kormánya most vészmegoldásokon gondolkodik. Ugyanúgy, mint 2011-ben, szállodákat és magánlétesítményeket alakít át menhelyekké. Miközben azonban a kabinet igyekszik segíteni a rászorulóknak, a mintegy 15 százalékos népszerűségnek örvendő, bevándorlásellenes Északi Liga igyekszik politikai tőkét kovácsolni a helyzetből.
A párt idegengyűlölő vezetője, Matteo Salvini azzal fenyegetőzött, hogy hívei elfoglalják majd a menekültek számára kialakított szállásokat, hogy megakadályozzák a külföldiek további tömeges bevándorlását, akik – szerinte – nem is szorulnának rá arra, hogy elhagyják lakóhelyüket. Salvini azt követeli, hogy az olasz parti őrség a jövőben ne a nyílt tengeren, hanem csak az olasz partok közelében járőrözzön, s hagyja magára a rászorulókat.
Az Északi Liga vezetőjét nem különösebben zavarja, hogy ezzel jelentősen megemelkedne a halálos áldozatok száma. „Minél többen jönnek, annál többen halnak meg” – közölte nem kis cinizmussal. Azt is elmondta, az olasz hadseregnek az ország határait kell védenie. Ugyan a parti őrség megmenthet menekülteket, de semmi esetre sem szállíthatja őket olasz területre – tette hozzá.
Csak az elmúlt évben 64 ezren folyamodtak menekültstátushoz Olaszországban, ami kétszer annyi, mint 2013-ban. Olaszország ezzel a harmadik legnagyobb befogadó országgá vált az Európai Unióban Németország és Svédország után. A menedékkérők több mint felét a kevéssé tehetős dél-olaszországi régióban szállásolták el. A gazdagabb Lombardia, vagy Veneto tartományban, ahol az Északi Liga is erősebb, mindent elkövetnek azért, hogy elkerüljék a menhelyek kialakítását.
Míg Olaszországban 2011-ig mindössze 3000 hely állt a menekültek rendelkezésére, ez a szám mostanra 22 ezerre nőtt. Ám ez is kevés, legalább négyszer ennyi férőhelyre lenne szükség. A menekültek több mint a felét ezért különféle szállásokon, kaszárnyákban helyezték el. A belügyminisztérium átlagban napi 35 eurót biztosít azok számára, akik hajlandóak befogadni a külföldieket. Ez azonban ahhoz vezet, hogy az ingatlan tulajdonosa igyekszik a lehető legkisebb összeget költeni a menekültre, hogy némi pluszbevételre tegyen szert. A római kabinet ezért március végén rendkívüli bizottságot hívott életre azzal a céllal, hogy vizsgálja meg a menhelyeken kialakult helyzetet, s új rendszert dolgozzon ki a menekültek számára.
Súlyos gondot jelent az is, hogy az olasz gazdaság rossz helyzete miatt az egyes városoknak, falvaknak sincs elég pénze arra, hogy megfelelő körülményeket biztosítsanak a menekültek számára. Ráadásul kevés segélyszervezetre számíthatnak, s a menekültellátást is helyenként a korrupció hatja át. Sok menekültnek nem jut elég élelem, gyakran azonban a megfelelő, hozzáértő segítségről is le kell mondaniuk. Ezért olyanra is akad példa, hogy a külföldiek vidéki nyaralókba költöznek be – a tulajdonosok tudta nélkül.
Olaszország úgy érzi, magára hagyta az Európai Unió. Matteo Renzi miniszterelnök múlt héten sokadszorra hangoztatta, hogy nem kap elég támogatást Brüsszeltől. Paolo Gentiloni külügyminiszter pedig azt közölte, hogy az EU által e célra folyósított 3 millió euró semmire sem elég. Hétvégén Ferenc pápa is arra kérte a világ országait, nyújtsanak segítő kezet Itáliának a menekültkérdésben.
Az embercsempészek már annyira biztosak a dolgukban, annyira egyértelműnek tartják: számíthatnak az olasz parti őrségre, hogy gyakran nem is tankolják tele hajójukat – mondta el Graham Leese, az Európai Unió határőrizeti szerve, a Frontex brit tanácsadója a brit Telegraphnak. Ő azon a véleményen van, hogy a túlzott segítség visszaüt, mert a tapasztalatok megerősítik, hogy az embercsempészek visszaélnek a helyzettel. Leese elmondta, annyira elszemtelenedtek, hogy több embercsempész már előre telefonon értesíti az olaszokat arról, hajójuk nemsokára megközelíti az olasz partokat.