A londoni politikai világot meglepte Japán legújabb lépése, amely az Egyesült Államok megtorló intézkedéseit provokálja. Azzal, hogy Turtlebay-ban, Mexikónak Dél-Kaliforniára eső területén négyezer katonát szállított partra Japán és hogy egy egész kis hadiflottát koncentrál a mexikói vizeken, végleg elmérgesítette a keleti kérdést, amely pedig a kínai konfliktus óta meglehetősen idegesíti a világpolitika intézőit
Kiderült, hogy ebben a világháborúban a legtöbbet Japán akarja magának megszerezni s Kelet-Ázsia után most az amerikai zavarosban halászik. Az Unió ismert mexikói igényeit keresztezi Tokió hódító politikája, amely Ázsiában csak szövetségest keres, Amerikában azonban területet fölösleges népességének.
Tudott dolog, hogy Japán régóta keveri a kártyát Mexikóban s a mexikói forrongás is nem kis részben a japán diplomácia mestermunkája. Amióta az Egyesült Államok beavatkozni próbál a mexikói ügyekbe, Japán mindig azon mesterkedett, hogy megszerezze magának a mexikóiak szimpátiáját.
Ez nagyrészt sikerült is neki, s hogy az Unió nem tudott sikereket elérni Északamerika déli részén, ezért Washingtonban Japán intrikáit okolják. Japánnak tényleg vannak Mexikó versengő hatalmi faktorai között titkos szövetségesei, akik a japán aspirációkkal igyekeznek ellensúlyozni az Egyesült Államok aspirációit.
Londonban határozottan tudják, hogy Japán végleg meg akarja vetni a lábát a mexikói parton s az angol politikai világot aggasztja a dolog, mert ha Anglia nem tud rendet teremteni, könnyen elveszítheti vagy a japán szövetségest, vagy az amerikai barátot.
Népszava 1915. április 19.