A két méter hosszú cápa hátfelszínén elszíneződést tapasztaltak az állatpark orvosai, akik ezért egy úgynevezett parazitológiai vizsgálat mellett döntöttek - közölte Révészné Petró Zsuzsa szóvivő. Elmondta, korábban már megkíséreltek kenetet venni az állat bőréből a víz alatt, ám az ott szerzett minta értékelhetetlen volt, így az orvosok másképpen, immár száraz körülmények között próbálták meg újra a mintavételt.
Az akvarista búvárok egy speciális, saját fejlesztésű cápabefogó zsákba terelték az állatot, majd a felszín közelébe hozva, a farok tájékát szárazva emelve az állatorvos több felületi és mély kaparékot vett - ismertette Révészné Petró Zsuzsa. Hozzátette, a kenetekben nem találtak kórokozót, az elváltozott kaparék valószínűleg megvastagodott szarupikkely, mely az állat idősödésével lett látható.
A dajkacápa szubtrópusi tengeri sós-félsós vizeinek lakója, korallzátonyok közelében fordul elő 130 méter mélységig. Lekerekített orrú faj, színe a sárgásbarnától a szürkésbarnáig variál, alkalmanként kis, sötét pettyek, vagy elmosódott nyereg alakú foltok tarkíthatják.
A dajkacápa 430 centiméter hosszúra is megnőhet, az átlagos példányok háromméteresek. Huszonöt évig élhetnek, a faj legnagyobb dokumentált testsúlya csaknem 110 kilogramm volt. Magányos, lomha mozgású hal, gyakran a tengerfenéken heverve találkoznak vele a búvárok. Éjszaka aktív, a fenéken talált gerinctelenekkel, köztük tengeri sünökkel, tintahalakkal, polipokkal, csigákkal és kagylókkal, valamint kisebb csontoshalakkal táplálkozik. Az ember is megtámadhatja, főként ha szándékosan ingerlik vagy ha véletlenül rálépnek.
