„Kipréselhetett volna magából Semjén legalább egy fél szavas üdvözletet a románok felé”, mondta első reakcióként egy erdélyi magyar újságíró a magyar miniszterelnök-helyettes üdvözlő beszéde után Kolozsváron.
Semjén Zsolt, Magyarország általános miniszterelnök-helyettese köszöntötte „szeretett nemzet és honfitársait” majd a Fidesz KDNP, a magyar kormány és Orbán Viktor üdvözletét tolmácsolta. Ezután áttért a sérelmek felsorolására, arra, hogy mit tekintenek elfogadhatatlannak. Hogy pontosan kinek a nevében fogalmazott, az nem deült ki, de úgy tűnt, mintha Semjén a magyar kormány, a világ magyarjai és az erdélyi magyarság részéről egyaránt felhatalmazást kapott volna arra, hogy fájdalmait megfogalmazza. Semjén saját beszédének első szavait az első sorban ülő Victor Ponta román miniszterelnökhöz intézte.
Ponta ugyanis előtte szólalt fel, magyarul köszöntötte a résztvevőket, a párbeszéd és együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Mosolyogva elmondta, hogy a két korábbi kongresszuson, 2011-ben és 2013-ban, legutóbb Csíkszeredában pedig arra kérte az RMDSZ-t, hogy lépjen be a kormányba. „Be is léptek, de hamarosan elmentek. Ezért most nem is kérem semmire Önöket, úgyis azt teszik, amit akarnak” – mondta, általános derültséget keltve a teremben. A román kormányfő kijelentette: a romániai magyarság egyetlen legitim képviselete az RMDSZ, és ezt a legitimitást a választásokon szerezte meg. (Ponta nyilván azokra a kispártokra utalt, amelyek Tőkés László személye köré épültek fel hathatós Fidesz segítséggel.) Meggyőződését fejezte ki, hogy nagyon fontos egy erős kisebbségi közösség képviselete a demokráciában. Megköszönte az RMDSZ és volt minisztereinek munkáját kormányába. (A magyar szövetség tavaly decemberben lépett ki a Ponta-kormányból, miután Ponta elvesztette az államfőválasztást Klaus Johannissal szemben. A magyarok zöme Johannisra voksolt.)
Újabb négy évre Kelemen Hunort választotta elnökévé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A kongresszusi küldöttek közül - akik 585 érvényes voksot adtak le - 575-en szavaztak bizalmat neki. A régi-új elnök programbeszédében a társadalomszervezés erősítésére helyezte a hangsúlyt. "Az etnikai képviselet terén nincs alternatívája az RMDSZ-nek. Nem újabb és újabb pártokra van szüksége a közösségnek, hanem nyitott, befogadó és mindig megújulni képes szövetségre" - mondta az RMDSZ újraválasztott elnöke.
Úgy vélte, az RMDSZ-nek is változnia kell, hogy megfeleljen a közösség elvárásainak. Mint mondta, az RMDSZ-nek nem arra kell összpontosítania, kinek az oldalán, és mikor kerül a bukaresti kormányba, hanem az erdélyi magyarsággal kell megerősítenie a kapcsolatát. Az RMDSZ a kommunikációját is javítani akarja, nemcsak a magyar közösség, hanem a román többség tájékoztatása és meggyőzése érdekében is.
Ponta azt hangsúlyozta, hogy szerinte tisztelettel és tárgyalások útján a nézeteltérések rendeződhetnek és az RMDSZ dialógus iránti készségét nevezte a szövetség legnagyobb erényének. Jelezte, ő is nyitott a dialógusra. Megjegyezte: Klaus Johannis államfővé választása után nehéz lenne kijelenteni, hogy Romániában diszkriminálják a kisebbségeket. „Sok mindent változott az elmúlt években. Megértük azt is, hogy a magyarországiak hozzánk jöjjenek vásárolni” – jelentette ki.
Semjén Zsolt beszédét úgy kezdte, hogy fontos a párbeszéd, de… „Egy ilyen kongresszuson fontos nem csak az udvariasság, hanem az egyenes beszéd is. Nem gondoltuk annak idején, hogy 2015-ben még mindig probléma lehet a kétnyelvű táblák ügye, a magyar himnusz ügye, szimbólumaink használata.” Majd azzal folytatta, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium “visszaállamosítása” visszamenőleg is megkérdőjelezi a restitúciós folyamatot (a Mikó ügyben ítélték három éves felfüggesztette börtönbüntetésre Markó Attila RMDSZ képviselőt, a restitúciós bizottság tagját), a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetemen nem alkalmazzák a törvényt és megfélemlítik a magyar oktatókat. “Soha nem gondoltuk volna, hogy hivatalos román dokumentum biztonsági veszélyforrásnak nevezi majd az autonómiatörekvéseket. Az erdélyi magyarság soha nem kért, olyant amire ne lenne példa az EU-ban. Visszautasítjuk, hogy az erdélyi magyar törekvéseket összemossák a rasszizmussal, szélsőséggel” – fogalmazott emelt hangon Semjén Zsolt.
Hangsúlyozta: “nem vagyunk kevesebbek egyetlen nemzetnél sem. Ha másoknak lehet nekünk is lehet, ha erről lemondanánk, akkor elfogadnák, hogy másodrangúak vagyunk. Nekünk is jár az, ami másoknak jár. A kisebbségi jogok emberi jogok a közösség szintjén, ebben pedig nincs alku.” A magyar miniszterelnök-helyettes azt is kiemelten hangsúlyozta, hogy nem fogadható el semmi, ami az RMDSZ-t gyengíti. Ebben csak az az érdekes, hogy mindeddig a Fidesz által létrehozott zsebpártok veszélyeztették csak az RMDSZ-t és annak parlamenti képviseletét, a román partok nem törekedtek a magyar szövetség félreállítására. Semjén most viszont leszögezte: a magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony nem csupán rendezett, hanem bizalmi.
A magyar miniszterelnök-helyettes azt mondta, a magyar partok között és a magyar társadalomban három alapkérdésben konszenzus van. Mégpedig abban, hogy minden magyart megillet a magyar állampolgárság, hogy az állampolgárság és a szavazati jog nem elválasztható, illetve az autonómiatörekvések támogatása kapcsán.
Az MSZP-t elnöke, Tóbiás József képviseli a kolozsvári kongresszuson. A szocialista politikus szerint a romániai magyar kisebbségi közösség olyan jogokat mondhat magának, amiket a rendszerváltás után csak remélni mert. Ide sorolta a Románián belül megvalósult nyelvi jogok mellett a magyar állampolgárság kiterjesztését is és hangsúlyozta, hogy az RMDSZ fontos feladata most ezen kivívott jogok megvédése. Tóbiás kiemelte, hogy mindez nem valósulhatott volna meg az RMDSZ nélkül, amely a Kárpát-medencei magyar kisebbségek legerősebb és legnagyobb képviselője. A szocialista pártelnök szerint az RMDSZ megkerülhetetlen szereplője a román és magyar politikai élétben egyaránt. Olyan pragmatikus politikai erő, amelynek sikere annak köszönhető elsorban, hogy mindig csakis az általa képviselt közösségéhez volt hűséges. “Az RMDSZ nem kötötte másokhoz a szekerét”, csak a választóihoz volt hűséges. „Nevéhez fűződik a román-magyar párbeszéd elindulása is” – tette hozzá.
Tóbiás Semjén Zsolt szavaira is részben reagált. Elmondta, hogy a magyar politikai életben a szembenállás olyan éles, hogy még a nemzeti célokban is kérdéses a minimális egyetértés. Tóbiás is üznet beszédével, csak ő nem a román, hanem a magyar kormánynak. „Be kellene fejezni a politikai hidegháborút belföldön és külföldön egyaránt” – mondta, majd hozzátette, hogy az hogy megfélemlítenek, stigmatizálnak, megosztanak, nem jelenti azt, hogy segítenek a határon túli magyaroknak. A magyar állampolgársági törvény módostását a szocialista pártvezér is azon kevés esetek egyikének nevezte, amiben nemzeti konszenzus alakult ki a magyar belpolitikában.
Tóbiás a magyar-román államközi kapcsolatok felélesztését sürgette, a közös kormányülések újraindítását. Tóbiás szerint elengedhetetlen egy szövetségesi viszony kialakítása Románia és Magyarország között, a kétoldalú szomszédsági kapcsolatokat szerinte Magyarországnak új alapokra kell helyeznie. „Nem megüzenni kell, amit gondolunk, hanem oda kell menni, meg kell beszélni. Közös kormányülésekre van szükség. Szükségünk van a nemzeti érdekeket megjelenítő kétoldalú találkozásokra.Ha egymás mellett elbeszélünk, a közös ügyeinket nem tudjuk megoldani.” – szögezte le. Tóbiás átlátható magyar támogatási rendszert kért, hosszú távú nemzetpolitikai stratégiát szorgalmazott, amely gazdaságfejlesztési stratégiával párosul és kijelentette, hogy autonómia nélkül nincs kisebbségi érdekérvényesítés.
Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) elnöke ugyancsak kemény hangon biztosította pártja támogatásáról az erdélyi magyar autonómia törekvéseket és úgy vélekedett, hogy a szülőföldön való megmaradás az értékteremtéstől függ. Az autonómiatörekvés nem egy állam ellen van, enélkül esélye sincs egy kisebbségi közösségnek arra, hogy megmaradjon. Az autonómia elemi igénye minden kisebbségnek, állította a magyar ellenzéki politikus.. „Olyan Európát szeretnénk, ahol elképzelhetetlen, hogy a kétnyelvű tábláért földharcot kelljen vívni” – mondta Schiffer szavait Victor Pontának címezve.
A továbbiakban a zöld célokat emelte ki a magyar politikus, állítva, hogy “nem beszélhetünk megmaradásról úgy, hogy közben hagyjuk, a globális multik elszabotálják a jövőnket.” Egyúttal felszólította a román hatóságokat, hogy semmiképpen ne engedélyezzék a verespataki cianidos technológiát használó aranybánya beruházást.
